Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Matos Károly: A meliorációs szervezése - dr. Sipos András: Állattenyésztés a lejtős területen gazdálkodó üzemekben
mi támogatásban részesült, ezért a beruházásokat szívesebben áldozták a sertés- és a baromfiágazat fejlesztésére, mint a drága és ráfizetéses szarvasmarha-ágazatra. Lejtős területen a szántóföldi szálastakarmány-termelés nagyobb arányát indokolja a talajvédelem, mint sík területen. Éppen napjainkban — az okszerű földhasználatra való mind gyorsabb ütemű áttérés következtében — okszerű művelésiág- változásnak vagyunk a tanúi. A 17%-nál meredekebb területeken felhagynak a szántóműveléssel, ezeket gyepesíteni kell, a 26%-nál meredekebb lejtőkön fekvő gyepeket pedig talajvédő gyepként célszerű a jövőben hasznosítani. Ez azt is jelenti, hogy növekedhet a lejtős területű üzemekben az árutermő szántóterület aránya, annál is inkább, mert a 17—25% lejtésen telepített gyepeken a termés az ősgyepekhez viszonyítva háromszorosára—ötszörösére növelhető. 200—260 ezer ha-ra becsülhető az a 17—25% lejtőtartományba tartozó terület, amennyivel a csökkenő szántóterületen több lesz a gyepterület. Csupán ezzel mintegy 100 ezer ha szántóföldet lehetne a takarmánytermesztéstől mentesíteni. Lejtős területeken elsősorban a marhahizlalás „alapanyagát” előállító hústehenek, valamint a növendékek tarthatók, de a juhászat eredményessége is azon múlik, sikerül-e a „szedegető” takarmányozás helyett az intenzívebb legeltetés megvalósítása. Ennek gazdaságosságát és állategészségügyi vonatkozásait már számos lejtőn gazdálkodó üzem példája bizonyította. A szarvasmarha- és a juhtenyésztést csak akkor fejleszthetjük, ha javul a takarmánytermesztés színvonala. Az állami támogatást a gyepgazdálkodás fejlesztésére továbbra is fenn kell tartani, és ki kell terjeszteni az olcsó férőhelyek létesítésére is. 108. táblázat. A legelőterületek termésátlaga szénaértékben az északi tájon q/ha Termelési év Termésátlag szénaértékben, q/ha Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk vidéke Cserhát Hegyköz Mátra, Bükk déli lejtői Hegyalja országos átlag 1970 13,3 14,6 15,4 11,8 13,1 12,4 1971 11,9 12,5 16,0 10,8 13,5 11,2 1972 12,6 12,7 13,2 9,5 12,3 11,0 1973 10,8 11,4 11,1 6,2 9,4 10,5 A csökkenés aránya 1970 = 100 % 81,2 78,1 72,1 52,5 71,7 84,7 22 A melioráció kézikönyve 337 Szarvasmarha Sertés Táj létszám 1000 db % 1000 db % Dunántúl 811 44,4 2425 38,0 Alföld Észak-Magyaror697 38,1 3209 50,3 szág és Pest m. 319 17,5 748 11,7 Összesen 1827 100,0 6382 100,0
