Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - dr. Marjai Gyula: Műszaki eljárások
rületre érvényes átlagos lefolyási tényezőt ad meg, itt azonban csak a talaj tulajdonságait veszi figyelembe. Az e év értékét gazdaságossági vizsgálattal kell megállapítani, ugyanis minél ritkábban előforduló hevességet veszünk figyelembe, annál nagyobb lesz a fajlagos lefolyás. Gazdaságossági vizsgálat nélkül 2 évet kell figyelembe venni. A számítás ezek alapján a következő: meghatározzuk a vízgyűjtő terület adottságai alapján a lefolyási tényezőt, ugyancsak megállapítjuk a területhez legközelebb levő meteorológiai állomásra megadott eső- bevességi értéket és behelyettesítve a képletbe megkapjuk a lefolyást. Az öntözővízből származó fajlagos lefolyás (q6) meghatározása. A közelítő számításra szolgáló képlet: 51. táblázat. Esőhevességi értékek T = 1 órához (i, = l/s • ha) Körzet A hevesség értéke, ha e 4 év 2 év 1 év 1 /2 év Budapest 66 54 46 35 Győr 72 54 45 32 Sopron 65 59 46 36 Szombathely 78 64 49 38 Keszthely 68 59 49 37 Tihany 62 57 49 37 Pécs 72 55 45 35 Kalocsa 72 62 50 37 Szeged 76 62 49 34 Túrkeve 76 60 47 37 Kompolt 81 62 55 40 Nyíregyháza 81 66 53 40 52. táblázat. A lefolyási tényező értékei q* — 0,04-aa-v A talaj megnevezése Öntözetlen területen a Öntözött területen köz vétlenül az öntözés A lefolyási tényezőt az öntözés figyelembevételével kell megállapítani. Az 52. táblázatban a ocl az önelőtt ai után “ii tözés előtti, az ocu az öntözés utáni Homok 0,06 0,08 0,14 lefolyási tényezőt jelöli. Öntözéskor Homokos vályog 0,14 0,17 0,40 abból indulunk ki, hogy a csapadék Vályog 0,16 0,20 0,43 az öntözött terület 50%-án öntözés Agyagos vályog 0,18 0,22 0,46 előtti, 50%-án öntözés utáni állapotAgyag 0,22 0,27 0,52 ban érkezik, így az öntözési lefolyási Termő szik 0,24 0,30 0,56 tényezőt ennek átlagaként állapítjuk meg: Terméketlen szik 0,35 0,44 0,70 Ezek után ugyancsak a 2 éves gyakoriságú 1 órás esőhevességet veszünk figyelembe. Nagy vízgyűjtő terület (F^IO km2) fajlagos lefolyásának meghatározása az összegyü- lekezés és a vízgyűjtőn lejátszódó tározás figyelembevételével. A nagyobb vízgyűjtő területek lefolyási körülményeinek tanulmányozása alapján tapasztalati képlet segítségével számítható a fajlagos lefolyás: qc = aT~m (1/s-ha), ahol T — a csapadék időtartama (a és ma, függvény állandója, a különböző években előforduló csapadékokhoz tartozó értékeik állandóak). Az a értéke a mértékadó őszi-téli-tavaszi lefolyási időszakban 80 km2 körüli vízgyűjtő terület esetén alföldi adottságok mellett 20—400 között változik. A leeső csapadék a területen átmenetileg tározódik, vagyis elöntést okoz. A meg215
