Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - dr. Marjai Gyula: Műszaki eljárások
kát a talaj leromlása okozza. A talaj levegőtlensége miatt a redukciós folyamatok jutnak túlsúlyba, s ez a talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak leromlását okozza. A sík vidéki vízrendezés feladatai, módszerei A sík vidékre jellemző a kis terepesés, ami miatt a lefolyás természetes módon hátráltatott, a talajvíz pedig a felszínhez közel helyezkedik el. A sík vidéki vízgyűjtő területeken elsődleges feladat a felszíni vizek elvezetése műszaki létesítmények segítségével. A vízválasztóval körülhatárolt területen a felszíni víz a mélyebb területek felé folyik. Azt a területet, amelyről a víz egy azonos befogadóba áramlik, a befogadó vízfolyás vízgyűjtő területének nevezik. Hazánk sík vidéki területe az egymás mellett levő vízgyűjtő területek sorozatából áll. A vízgyűjtő területek általában természetes határokkal körülhatárolt, zárt vízháztartási egységek, melyek különböző kiterjedésűek lehetnek, de mindig több nagyüzem területét foglalják magukba. A nagyobb kiterjedésű területek vízgazdálkodását, ezen belül a vízrendezést is, az országos célkitűzések alapján a vízügyi igazgatóságok és a vízgazdálkodási társulatok végzik. Feladatuk, hogy a vízgyűjtő területen belül olyan műszaki létesítményeket építsenek és üzemeltessenek, amelyek a felszíni vizek levezetését lehetővé teszik, és a mezőgazdasági üzemek fölösleges felszíni vizeinek befogadójául szolgálnak. A vízgyűjtő területekre kiterjedő nagytérségi feladatokat és tevékenységet A sík vidéki vízgyűjtő területek vízrendezése c. fejezetben tárgyaljuk. A mezőgazdasági üzemek a saját területükön szükségessé váló vízrendezési feladatokat az üzemi vízrendezés keretében valósítják meg. Ennek során biztosítani kell a kapcsolódást és összhangot a nagy térség műszaki létesítményeivel és azok üzemeltetésével, itt azonban már nemcsak a felszíni víz elvezetése a feladat, hanem az üzemen belül a táblák vízviszonyainak a rendezése, a termőtalaj vízgazdálkodási tulajdonságainak homogénné tétele is. így a talajvíz szabályozása, a területrendezés, az úthálózat stb. együttes megoldása a feladat. Ezeket a feladatokat és tevékenységeket Az üzemi vízrendezés című fejezetben foglaljuk össze. A vízrendezés módszerei. A vízrendezés módszere a természeti adottságoktól, az elérendő céltól függően különböző, és két fő csoportba sorolható, a mezőgazdasági és erdőgazdasági, vagyis agrotechnikai eljárásokra és a műszaki módszerekre. Az agrotechnikai eljárások alkalmazása egyszerűbb és olcsóbb, a műszaki módszerek költségesek, de hatékonyabbak. Akkor járunk el helyesen, ha a két módszert összekapcsoljuk. Műszaki módszerek: — a felszíni vízrendezés, — a felszín alatti vízrendezés (talajcsövezés), — kombinált vízrendezés. Felszíni vízrendezéskor a hasznosított területet elborító vizet nyílt csatornahálózat segítségével vezetik el a területről. A felszíni víz döntően csapadékból, hóléből, a vízfolyás medréből kilépett vízből keletkezik. Felszín alatti vízrendezésre vagy talaj csövezésre kötött talajokon a szikkadás meggyorsítására vagy magas talajvíz esetén a talajvízszint szabályozása céljából kerül sor. A magas talajvizet a nagy mennyiségű csapadék beszivárgása, felszíni vagy felszín alatti hozzáfolyása okozza. A kombinált vízrendezéskor felszíni nyílt csatornákat és felszín alatti csőhálózatot együttesen alakítanak ki. 210
