Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
Kamarás Miklós: A meliorálásra szoruló területek természeti adottságai - Geológiai adottságok
zet hatására alakult ki. A löszökben megfigyelhető vízszintes rétegzettség az ülepedés folyamán alakult ki, a szél szállító energiájának változása következtében. Csöves, függőleges irányú szerkezetének tulajdonítható, hogy a meredek, függőleges löszfalak is megmaradnak. A lösz fizikai és kémiai tulajdonságai a mindenkori éghajlat hatására változtak. Csapadékos időszakban a felső rétegek Ca-tartalma kioldódott, és lejjebb kaiéit formájában megint kicsapódott. így keletkeztek a jellegzetes „löszbabák” is. A felső rétegek mészszegényedése a vályoggá alakulás irányában hatott. A lösz kedvező vízgazdálkodási tulajdonságait szemcseméretének és csöves szerkezetének köszönheti. A jó vízvezetés mellett a kapilláris pórusok megfelelő aránya miatt víztartó képessége is jó. Kémiai összetételére a nagy Si02- mellett jellemző a nagy kalciumkarbonát-tartalom. Kedvező fizikai és kémiai tulajdonsága következtében igen értékes talajalkotó. Kedvezőtlen tulajdonsága, hogy fizikai hatásra (művelés, taposás stb.) elveszti csöves szerkezetét. A porossá vált felső réteget mind a szél, mind az elfolyó csapadékvíz könnyen elhordja. Talajvédelme ezért — potenciális termőképességét is tekintve — elsőrendű fontosságú. Metamorf kőzetek Az eruptív és az üledékes kőzetek a föld felszíne alatt nagy nyomás és hő hatására lassan, hosszú idő alatt alakulnak. Az átalakulás során a kőzet szövete, kémiai ösz- szetétele módosul. A nagy nyomás hatására a kőzetek általában jellegzetesen palásodnak. Ezek a kristályos palák helyenként a talajképződésben is szerepet kapnak. Az átalakuló és az átalakulás során kialakult fontosabb kőzetek a következők: gránit, szienit kvarcporfir, porfir kvarcdiorit, diorit gabbró diabáz, melafir agyag márga mészkő — gnejsz — porfiroid, szericites fillit — diorit gnejsz, amfibolgnejsz — szerpentin — szerpentin, amfibolit, kloritpala — fillit, csillámpala, gnejsz — mészfillit, amfibolpala — márvány A felszíni formáció A litoszférában a Föld belső erői és a külső, kiegyenlítés irányába ható erők találkoznak. Váltakozó erejű hatásaik a Föld felszínét állandóan formálják. A már kialakult felszíni formációkat nevezzük természetes terepnek, amely legfőbb színhelye és élettere az emberi tevékenységnek. A hegy- és dombvidék endogéif és exogén kialakulása A Föld belső — endogén — erőit vulkánosság néven foglaljuk össze. Ezen azt a folyamatot értjük, amikor a földkérgen át, a mélyebb rétegekből magma tör a felszínre. Az izzó magma lehűlése során az illó anyagok eltávoznak, a többi eruptív kőzet formájában megszilárdul. A vulkánossággal együtt belső feszültségjelenségek is járnak , amelyeket vulkánkitörések vagy földkéregmozgások vezetnek le. A földrengések hir - télén elmozdulások, az epirogenezis (szárazföldképzés) azonban igen lassú, álland ó 21
