Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)

7. A fejlődés második szakasza

A vízkészlet-gazdálkodás kulcsa a vízgazdálkodási mérleg. A vízgazdál­kodási mérleggel kapcsolatos minden vizsgálat és tevékenység alapját, illetve keretét a mérleg általános elméletét kidolgozó tanulmányok vetették meg {Domokos, 1967). Ezen elméletbe illesztve kidolgozták egyrészt az össze­sítő vízgazdálkodási mérleg módszertanát {Domokos, 1970), másrészt azután a gyakorlatban alkalmazott vízgazdálkodási hossz-szelvény típust {Domokos, 1965). A vízmérleg továbbfejlesztése során az összesítő vízmérleg számítására tettek javaslatot {Németh, 1983). A vízmérleg-egyenleg eloszlási alakzatával, időbeni és valószínűségi vizsgálatával a vízkészlet-gazdálkodási helyzet pontosabban, árnyaltabban jellemezhető. A vízkészlet-gazdálkodás tudományos alapjainak lerakásával, a gyakorlatban is alkalmazható modellek kialakításával lehetővé vált, hogy egy-egy tervezett emberi beavatkozásnak minden számottevő hatása előrejelezhető legyen {Kovács, 1983). A vízkészletek minél szélesebb számbavétele érdekében — különös te­kintettel a lefolyásmódosító emberi beavatkozásokra, amelyek megváltoz­tatják az adatsorok egyöntetűségét, így a statisztikai feldolgozásuk módját is —, a lefolyást módosító hatások elemzésén túlmenően vízgyűjtő-geneti­kai vizsgálatok is szükségesek {VGI, 1979). A lefolyást módosító különböző hatások célszerű csoportosítását {Németh—Szalay, 1984) az 48. ábra tünteti fel. 1 Vízkivétel 6. Szennyvízbevezetés 70. Erdősítés 14. Erdő irtás 2. Tarozo feltöltés 3. Tarozó miatti többle t- veszteség * 4. Vizexport 5. Hulladékvíz * 7. Tarozobol mederbe történő ürítés 8. Vizimport 9. banyavízbevezetés * vízkészlet-gazdálkodó tevékenysége során közvetve jelentkezik 11. Agrotechnikai beavatkozás 15. Csatornázottság növekedése 12. Forrás foglalás , , 16. Drenezes 13. Az időjárás negatív , irányú eltolódása 17- Mederrendezes JQ. Azt időjárás pozitív irányú eltolódása 48. ábra. Lefolyásmódosító hatások Az elért eredmények lehetőséget adtak arra, hogy a szakemberek ezen a területen is intenzíven bekapcsolódjanak a nemzetközi tudományos életbe, a nemzetközi szervezetek munkájába. 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom