Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)

7. A fejlődés második szakasza

47, ábra. Kolloidkémiai laboratórium

műtárgy rendszeres ellenőrzésére kiterjedt (Starosolszky—Muszkalay, 1968). Érdemes megemlíteni, hogy a méréshez szükséges műszerek egy részét a VITUKI állította elő (víz alatti televízió, visszaverődéses ultrahangos betonvizsgáló, izotópos talajtömörség- és nedvességmérő, izotópos talajvízáramlásmérő stb.).

7.3.3. Vízkészlet-gazdálkodás

Az egységes vízügyi szolgálat 1953. évi létrejötte után legfontosabb megoldandó feladatnak a vízkészlet-gazdálkodás alapjainak lerakását és a vízkészlet-gazdálkodásnak, mint szakágazatnak a megteremtését tekintette.

A tervszerű vízkészlet-gazdálkodás megvalósításának elsőrendű feltétele egységes, átgondolt távlati terv(ek) létezése (Vízgazdálkodási Keretterv) és a hidrológiai adatgyűjtésen és a hidrológiai alapjelenségek kutatásán alapuló felszíni és felszín alatti víz- készletfeltárás (Goda 1977). Sajátosan vízkészlet-gazdálkodási tevékenység Magyar- országon az 1960-as évek elején indult meg és aránylag rövid idő alatt kialakult a vízkészlet-gazdálkodás megvalósítására hivatott szervezeteken belüli egységek hálózata is. Az egységek mind az elvi irányítást és koordinálást biztosító OVH-nál, mind a középszintű irányítást végző és távlati tervezést összefogó központban (VIKÖZ majd VGI), mind a természeti alapadatokat feltáró s a módszertani kutatásokat végző VITUKl-ban, mind pedig az operatív végrehajtására hivatott vízügyi igazgatóságoknál létrejöttek és működnek (Domokos 1974).

93