Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)
4. Az első tudományos eredmények
A vízgazdálkodási feladatoknak is megfelelő állomáshálózat kijelölése érdekében a Vízrajzi Osztály — egyetértőleg a Meteorológiai Intézettel — kidolgozott egy Szabályrendeletet” , amely a „Tisza—Temes és mellékfolyóinak vízgyűjtő területein vízrajzi czélokból szervezendő csapadékmérő állomások hálózatának kezelése, az eredmények feldolgozása”, továbbá a Vízrajzi Osztály és a Meteorológiai Intézet együttműködését tartalmazta (Vízrajzi Osztály, 1890). A szabályrendeletet a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter 1889. március 17-én 10 595 sz. alatt, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter pedig 1889. február 27-én 5491 szám alatt hagyta jóvá. A szabályrendeletben meghatározták, hogy a Tisza völgyében már létező 97 állomáson felül a Vízrajzi Osztály kívánságának megfelelően, a vízrajz költségére még 141 új csapadékmérő állomást létesítenek. Ezt a 238 állomást,'mely 643 km2-ként egy állomást jelentett a Tisza-völgyben, elsőrendű vízrajzi csapadékmérő állomásnak nevezték el. A Duna völgyében 96 új vízrajzi csapadékmérő állomást létesítettek. Az elsőrendű vízrajzi csapadékmérő állomásokon, rendes körülmények között naponta egyszer, szükség esetén többször, a leesett csapadékot az e célra szolgáló csapadékmérővel, a leesett és a talajt borító hóréteg vastagságát, a napi léghőmérsékletet és bizonyos állomásokon a szélirányt mérték. Ezeket az adatokat „Havi kimutatás” űrlapokon minden hó végén postán, díjmentes levélborítékban kellett beküldeni a Meteorológiai Intézetbe. Az elsőrendű vízrajzi csapadékmérő állomások közül kiválasztották azokat (számszerint 41-et), amelyek az árvíz jelzése szempontjából különösen fontosak, ezeket árvízjelző csapadékmérő állomásnak nevezték el. Ezeken az állomásokon a rendes napi észleléseken felül ha — az elmúlt 24 órában 20 mm vagy ennél több csapadék esett le; vagy — az utolsó egymásután következő 3 nap alatt a csapadéktömeg nagyobb 30 mm-nél akkor ezen adatokat hivatalos árvízjelző távirat”-on közölni kell a Vízrajzi Osztállyal, az érdekelt folyammérnöki hivatalokkal és ármentesítő társulatokkal. A naponkénti táviratozást addig kell folytatni, amíg a csapadék el nem áll, vagy naponta 5 mm-nél kevesebb nem lesz. Az árvízjelző csapadékmérő állomásnak a hóolvadást követő napon a hóolvadás mérvét (csekély, általános lassú, általános nagymérvű olvadás) és a talajt borító hó vastagságát is táviratilag (Hivatalos árvízjelző távirat) kell közölnie a Vízrajzi Osztály- lyal és az érdekelt intézményekkel, mindaddig, míg a hó el nem olvad. Rendkívüli esetekben (hirtelen nagy záporeső, felhőszakadás, rendkívüli hóolvadás) az észlelő napközben is köteles táviratozni. Az árvízjejző csapadékmérő állomások közül a Vízrajzi Osztály 4-5 állomáson úgynevezett önjelző esőmérő felállítását javasolta — természetesen a vízrajzi szolgálat költségére — tekintettel, hogy „a lefolyásra jutó víztömegeknek meghatározása végett igen fontos tudni az eső intenzitását”. 30
