Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)

4. Az első tudományos eredmények

A „Szabályrendelet” és e rendelet alapján a Meteorológiai Intézet igazgatójának „Utasítása a vízrajzi csapadékmérő és árvízjelző állomások felállítása, észlelése és kezelése tárgyában” (Vízrajzi Osztály, 1890) kiadott szabályozása tulajdonképpen azokat az alapelveket határozta meg, amelyeket a két intézet a kapcsolatában, az adatok cseréjében, az együttműködésben mind a mai napig követ.

Az árvízjelző szolgálat szervezeti felépítésénél a leglényegesebbnek tekintették, hogy a „rendszerben felállított vízmérczék minél gondosabban észleltessenek, másodszor, hogy kellő számú és mindenütt lelkiismeretes észlelővel bíró csapadékmérő állomásaink legyenek” (Vízrajzi Osztály, 1890).

A lelkiismeretes szó kihangsúlyozására igen nagy szükség volt, mert az észlelők elsősorban „olyan magánemberek, társulatok, hivatalok stb., kik a közhasznú czél iránti tekintetből az észleléseket . . . eddig is díjtalanul teljesítették . .. ezentúl is díjtalanul vállalkoznak.” {Vízrajzi Osztály, 1890). Csak az önkéntes és a minisztériumok által utasított észlelők hiányában alkalmaztak díjazott észlelőket.

Az árvízjelző szolgálat központi egysége — néhány fős személyzet — amely rövid időn belül vízjelző szolgálattá szerveződött, 1892. március 1-én kezdte meg működését, egyenlőre csak a Tisza-völgy vízállásaira vonatkozóan. „Ezzel elértük, hogy arra a szintre kerültünk, ahol a franciák már 1854- ben voltak, de viszont másodikként hoztuk létre a szolgálatot Európában” {Péch, 1898).

Az 1892. évi vízjelző szolgálattal egyidejűleg megindult a vízjárási térképek közreadása is {Péch, 1893). Az első vízjárási térkép az 1892. június 17-i állapotot rögzítette {10. ábra). A Vízrajzi Osztály 1893 tavaszán kezdte meg a napi kiadást, de csak árvizek idején. 1895. január 6-tól már minden nap kiadásra került ,,A jelentékenyebb folyóink vízjárásának átnézete" című térkép. Az Országos Szolgálat ma is mindennap elkészíti a több mint százéves múltra visszatekintő „Napi vízjárási térkép”-et, amely a Vízrajzi Szolgálat harmadik, széles körben igényelt kiadványa.

,A jelentékenyebb folyóink vízjárásának átnézete” című térképet, amelyen a folyók aznap reggeli vízállásait, a jégviszonyokat, továbbá a csapadék izohiéta vonalait és a hó vastagságot tüntették fel, 440 példányban sokszorosították és még ugyanazon a napon postán küldték szét az illető hatóságoknak és érdekelteknek. (A Napi Vízjárási Térkép ma 160 példányban kerül szétosztásra.)

Az árvízjelző szolgálat létrehozásával egyidőben széles körű kutatómunka indult meg a konkrét előrejelzések kidolgozására.

A Tiszán már 1886-ban, tehát a Vízrajzi Osztály létrehozásának évében, az összetartozó vízállások alapján, megkezdődtek a napi folyamatos és az árvízi előrejelzések. Ennek érdekében feldolgozták a Tisza 1886 előtti árvizeinek jellemzőit és felhasználták az 1876-ig visszanyúló elsőrendű vízmércék adatsorait {Vízállások I. kötet, 1887). E témához szorosan kap31