Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)
3. Az egységes észlelőhálózat
Az országos észlelőhálózat fejlődése V. táblázat Az első Észlelőhálózat létesítésének Az országos észlelőhálózat Mért (észlelt) jelenség mérés 1887 1938 19662 éve db Felszíni víz Vízállás 1817 1851 132(61)1 133 504 Vízhozam 1825 1836 80 74 293 Vízminőség 1867 1952822 Felszín alatti víz Talajvízállás 1866 1922 — 183 1946 Karsztvízszint 1924 195262 Rétegvízszint 1957 19666 Forrás 1910 1952176 Hidrometeorológiai elemek Csapadék 1782 , 1871 234 707 1161 Párolgás 1908 195943 Vízhőmérséklet 1865 190163 Léghőmérséklet 1780 1871119 206 Hóvastagság 1901 1929707 1027 Hóvízegyenérték 1954 1959— 108 Fizikai jellemzők Jégviszonyok Hordalékviszonyok 1815 1851 133 376 — lebegtetett 1867 190128 — görgetett 193316 — mederanyag 1891 — — — 16 (1) A mai ország területén (2) Részletezést lásd a IX. táblázatban. A vízmércék és vízállások jegyzésére bevezették — a vízmércék törzskönyvét, melyben „minden vízmérczére vonatkozólag a múltban történt, s jövőben történő minden változás, mely a mércze helyére és „0” pontjára vonatkozik .. — a vízállások törzskönyvét, amely „a vízállások gyűjteményes összeírására szolgálnak éspedig az elsőrendű állami mérczékre nézve külön könyv vezetendő a dunai, és külön a tiszai vízállások bejegyzésére, azonkívül a mellékfolyók egy-egy csoportjára is, a másodrendű és árvízi mérczék adatai szintén külön könyvben vezetendő”. (Vízrajzi Osztály, 1889). 23
