Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)

1. Az egységes szervezet előtti vízrajzi tevékenység

Budapest csatornázásával kapcsolatban a talajhőmérséklet mérés kezdődött el 1877-ben (Fodor, 1884). Budapesten 1877—79 között négy helyen (a kémiai laboratórium, az Üllői úti kaszárnya, a Károly kaszárnya és az Újépület udvarán) mérték a talajhőmérsékletet, éspedig 0,5; 1,0; 2,0 és 4,0 m mélységben. A levegő és a talajhőmérséklet 1878. évi, kémiai laboratóriumnál mért adatait a II. táblázatban mutatjuk be.

A levegő és a talaj hőmérséklete Budapesten (1878)

Hónap

Levegő'

hőmérséklete

Talajhőmérséklet

0,5

1,0

2,0

4,0

m mélységben

°C

Január- 3,0

0,90

3,16

6,60

11,93

Február

1,7

1,63

2,56

5,03

10,87

Március

4,2

3,00

3,59

4,87

10,00

Április

11,4

8,20

6,72

5,73

9,60

Május

16,7

12,67

11,09

8,47

9,80

Június

19,5

16,50

14,39

11,23

10,60

Július

19,9

17,83

16,42

14,13

11,80

Augusztus

20,8

18,87

17,86

15,47

12,73

Szeptember

18,1

16,67

17,09

16,00

13,80

Október

12,4

13,20

14,26

15,03

14,20

November

5,8

8,27

9,92

12,37

14,07

December- 1,5

3,60

6,32

8,57

13,33

Átlag

11,3

10,11

10,28

10,29

11,89

A 16. században indult meg Magyarországon a rizstermelés (az első a Temes megyei Bánlak község határában volt, 1780-ban már Bács-Topolya volt a központ). Az első öntöző mintatelepek 1863-ban a Fejér megyei Sárréten, 1878-ban pedig az Alföldön Pékla-pusztán létesültek. Vízzel való ellátásuk érdekében az azokat tápláló vízfolyások vízjárásának megfigyelése elsőrendűen fontos kérdés volt. Ugyanakkor fordiflt a figyelem a talajvízszint megfigyelése felé. Az első észlelések 1866-ban kezdődtek el (Suess, 1866) és 1876-80 között Szeged és Debrecen talajvízszintjére rendszeres mérésekkel ötéves adatsort állítottak elő (Soyka, 1889).

A víz ellen, de a vízért való küzdelemben a közvetlen hidrológiai jellemzők mellett meghatározó tényező a csapadék. A csapadék mennyiségéről 1781 óta vannak adataink. Az 1870-ben alapított „Meteorológiai és Föld- delejességi Magyar Királyi Központi Intézet’ alapításának évében már 47 csapadékmérő állomáson észlelt. E mellett azonban a Tisza Tokaj—Szeged közötti szakaszán a folyammérnöki szervek 6 csapadékmérő állomást is üzemeltettek. Az árvizek elleni sikeres védekezés ugyanis megköveteli, hogy a gyors információ érdekében a csapadékmérő alaphálózat a vízüggyel szoros kapcsolatban, vagy kezelésben legyen.

13