Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)
1. Az egységes szervezet előtti vízrajzi tevékenység
A vízért való küzdelem először a jó ivóvíz biztosításáért indult meg. Az i. sz. után 100-ban épült meg Aquincum vízvezetéke, mely vizét a mai Római-fürdő forrásaiból nyerte. Ez a vízvezeték mintegy 2300 m hosszú volt. A vízvezeték a lakosok részére ivóvizet szolgáltatott és a fürdőt is táplálta. A 15. században Mátyás király építtette meg a budai és a visegrádi palota vízellátását szolgáló vízvezetéket. A budai vár vízellátását a szabadsághegyi ún. Sváb-kút, a Városkút és Béla király kút forrásai szolgáltatták. A kutakból ólom-, ón- és agyag csöveken keresztül jutott el a víz a várba. Ezenkívül akkor már a mai budai kioszk helyén elhelyezett lóhajtású vízemelő is szállított fel a várba vizet. A török hódoltság idején pedig több emberhajtású taposómalom működött a vár vízellátása érdekében. 1770-ben Kempelen Farkas korszerűsítette a régebbi vízemelő gépet és járgányos lóhajtásúra alakította át. 1833-ban elkészült Budán az első mélyfúrású kút, az Alkotás utca 273. számú telkén. A furat mélysége 145 m volt és vize a térszín alatt 6 m mélységig emelkedett. Budapest vízellátása érdekében Balló (1873) meghatározta a Duna lebegtetett hordalékát és a vízben oldott anyagokat, mivel „Magyarország fővárosa ivóvizét (közvetlenül és közvetve) a Dunából meríti, s nem sokára a nyers Duna-vizet mesterséges módon, azaz szűrés által fogják tisztítani”. A Lánchíd szelvényében 3 helyen (a jobb és a bal part közelében és a közepén) az 1867., 71. és 72. években vett 1-1 liter vízben levő hordalékmennyiséget vizsgálta. Megállapította, hogy a Duna 1 m3 vizében átlag 142,8 g lebegtetett hordalék van, 15,5 g és 301,1 g szélső érték mellett. Az évi lebegtetve szállított hordalék mennyisége mintegy 9 millió m3, vagyis 15,8 millió tonna. Az oldott anyagok mennyisége nmenként átlag 186,9 g, egész évben mintegy 20,8 millió tonna. A Duna-víz literje Budapestnél 1872. november közepén az /. táblázatban feltüntetett oldott anyagokat tartalmazta {Balló, 1873). I. táblázat Duna-vízben levő oldott anyagok (1872) [g/1] Kettős szénsavas mész 0,1277 Kettős szénsavas magnézium 0,0633 Kénsavas kalcium 0,0292 Konyhasó 0,0035 Vasoxid nyom Kovasav 0,0018 Ammóniák 0,00367 Szerves anyagok 0,0128 Nitrátok nyom Szabad szénsav 0,0163 összesen 0,25827 12
