Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)

II. A víz fizikai, kémiai és biológiai sajátosságai - 5. A víz fizikai tulajdonságai

A vizsgálatok során (Kovács, 1979) sikerült megfelelő szorosságú (r = 0,906) kapcso­latot találni a hótakaró kritikus sűrűsége és a hórétegek száma (r) között pn,cr = 153 + 50 r ±25 (kg m-3) (5-3) és így a hótakaró kritikus sűrűségének értéke, elsősorban területi eloszlásban, tovább finomítható volt.- a legnagyobb hósűrűség értéke Pn,max = 331 ± 137 (kg m"3) (5-4)- a hótakaró legnagyobb sűrűsége és a hórétegeinek száma között pedig a Pn,max = 213 + 54 T ± 35 (kg m~3) (5-5) kapcsolat áll fenn. 5.1.2. A felületi feszültség A felületi feszültség55 csak a folyadékkal határos anyag fizikai tulajdonságaitól és a víz hó'mérsékletétól függ. A folyadék felületén tapasztalható sajátos jelenségek a folyadékmolekulák között ható, rövid hatósugarú, ún. van der Waals-féle erőkkel vannak kapcsolatban. A van der Waals-féle erők hatásának eredményeképpen, ha a folyadék felszínére külső erő nem hat, felszíne a molekuláris erők irányára merőlegesen helyezkedik el, vagyis a molekuláris nyomás hatására a folyadék gömb alakot foglal el. A rögzített kerületű sík folyadékfelszín a molekuláris nyomás hatására a felszínét csökkenteni igyekszik. Ez a törekvés azt eredményezi, hogy a felszíni folyadékrétegben húzófeszültségek keletkeznek. A kialakuló feszültségállapotot ezért a kifeszített és összehúzódni akaró rugalmas hártyához hasonlíthatjuk. Ilyen folyadékfelszín egyensúlya csak akkor állhat elő, ha kerületén valamilyen húzóerő (F) működik. Ez az erő nyilván a felszín síkjába esik, merőleges a kerületre, és annál nagyobb, minél hosszabb a kerület (í). A felületi feszültség tehát a folyadékfelületben ható (F) erő és a rá merőleges hosszelem (/) hányadosa: <r = F 7 (N m-1) (5-6) A felületi feszültség valójában olyan határfelületi feszültség, amely a felület két- oldalán levő' közeg fizikai tulajdonságaitól függ, melyet crlk szimbólummal jelölünk, ahol i a felület egyik, k a másik oldalán levő' anyag jele. Természetben a folyadék (víz) általában szilárd fallal és levegővel határos (5-1. ábra), és ekkor a folyadék - szilárd fal - levegő közegek határvonalát képező érintő sík és a fal síkja által bezárt ip szöget, az ún. illeszkedési szöget, a közegek páronkénti határfelületi feszültségei határozzák meg (Antal, 1980). 55 Felületi feszültség (surface tension): a folyadékfelszín síkjában ható - a sza­bad felszín egységnyi darabjára vonatkoztatott - erő. Sl-mértékegysége (VMS-438:1983) a newton per méter, jele: N m-2; betűjele (jelölése): <r. 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom