Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)

I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 4. A vízháztartási mérleg

4-10. ábra: A relatív légnedvesség sokévi átlagai %-ban

A Meteorológiai Évkönyv (3. rész Éghajlati adatok) közli a relatív nedvesség havi és évi középértékeit, továbbá a relatív nedvesség 14 órai középértékeit, havi abszolút minimumait és gyakoriságát %-ban. Az Időjárási Havijelentés pedig a 22 éghajlati főállomásra a légnedvesség havi középértékeit, ill. a légnedvesség minimumait.

4.3.2.2. A páranyomás

A levegő nedvességtartalma az ún. páranyomással46 növeli a levegő nyomását. A páranyomás a tényleges (abszolút) légnedvesség-tartalom ismeretében a

(1 + Olt)

0,00795 *

(Pa)

(4-15)

egyenlettel számítható,

ahol:

aa - a lineáris hó'tágulási együttható (1/°C) és értéke 0,004-re vehető'; t - a levegő' hőmérséklete (°C).

A páranyomás tehát a tényleges légnedvességből számítható, vagy fordítva, az aránylag egyszerűen meghatározható páranyomás segítségével számítjuk a légnedvességet. A gyakorlati szempontból legfontosabb -1-25 °C és —25 °C léghőmérsékleti határokon belül, csekély hibával, a páranyomás- és a tényleges légnedvességértékek

46 Páranyomás (vapour pressure): a levegő nedvességtartalmának többletnyomása. Sí-mértékegysége ( WMO, VMS-j38:1983 szerint) a paskal; jele: Pa; betűjele (jelölése): pe.

81