Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 3. A víz körforgalma
A magyarországi vízkészlet-gazdálkodási gyakorlat a vízhozamokkal30 a felszíni vízkészletet, a vízmennyiségekkel31 a felszín alatti vízkészletet és a meghatározott térrészből évente kifolyt vízmennyiséggel a hasznosítható felszín alatti vízkészletet jellemzi ( VI- TUKI, 1963). A vízkészleteket, akár felszíniek vagy felszín alattiak, mozgásállapotuknak megfelelően két csoportra bonthatjuk: — statikus vízkészletre, mely a vizsgált területrészen - annak felszínén vagy rétegeiben - adott időpontban tározott víz; és- dinamikus vízkészletre, mely a vizsgált területrészhez (felszín alatti készlet esetében rétegbe vagy rétegsorba) a választott időegységben (vizsgált időintervallumban) érkező vagy onnan távozó vízmennyiség (Kovács, 1972). A térben és időben rendelkezésre álló természetes vízkészletek a természet örök változásának megfeleló'en a földtörténet során mennyiségi és minőségi vonatkozásban állandóan változtak. 3.2. A VÍZ MESTERSÉGES KÖRFORGALMA Az ember megjelenése a Földön, tevékenysége, majd fokozódó beavatkozásai a víz-, az energia- és az anyagháztartásba egyre jobban befolyásolta és befolyásolja, ill. egyre nagyobb mértékben megváltoztatja a víz természetes körforgalmát. A beavatkozás az emberi élet fejlődésének egyenes következménye. Pl. már kb. 4000 évvel ezelőtt az Arab-félszigeten Sába királynő megépíttette a világ első kő völgyzáró gátját, hogy vizet tározva, folyamatos öntözéssel, virágzó mezőgazdaság létesüljön a sivatagos területen. A víz visszatartásával és az öntözéssel fellépő nagyobb párolgás, ha nem is nagymértékben, de mégis megváltoztatta a víz természetes körforgalmát. A mai korban pedig az ember sok területen szinte átrendezi a természetes állapotot a vízellátás, a hajózás, a vízi energia vagy éppen az árvízvédelem érdekében. Az emberi tevékenység a víz természetes körforgalmában elsősorban a víz szennyezése révén érezteti hatását. A szennyeződés a gazdasági fejlődés egyenes következménye. A kémiai, biológiai szennyeződések a természetes állapot tiszta vízkészleteit nagymértékben csökkentik. Egyes iparilag fejlett területeken a víz- szennyezés már a gazdasági fejlődés gátjává is vált. Rendkívül fontos feladat tehát a szennyezett vizek tisztítása, újra felhasználhatóvá tétele. Az emberi tevékenység másik területe a vízgyűjtőn végzett különböző beavatkozások. A talajfelszín a települések és a közlekedési utak építésével egyre vízzáróbbá 30 31 30 Vízhozam (flow rate, streamflow, river discharge): adott keresztszelvényen idó'egység alatt átfolyó vízmennyiség (MSz-10-2263:1983). Sl-mértékegysége (ISO, VMS- 438:1983 szerint) a köbméter per másodperc; jele: m3 s—1; betűjele (jelölése): Q. 31 Vízmennyiség (volume of water): valamely tárolótérben (víztartóban) felhalmozott, vízfolyás esetében bizonyos idő alatt egy szelvényén átfolyt összes víz térfogata (VITUK1, 1963). Sl-mértékegysége (VMS-438:1983 szerint) a köbméter; jele: m3; betűjele (jelölése): Vw. 48
