Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)

I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 3. A víz körforgalma

közvetlenül a földfelszínről, részben pedig a víz felszínéről. Végül a harmadik rész a nehézségi erő hatására beszivárog.

A talajba szivárgott víz egyrészt a különböző mélységekben levő felszín alatti vizeket táplálja, másrészt források formájában vagy a folyók, tavak medreibe szivárogva visszakerül a felszínre, harmadrészt a földfelület párolgása, ill. a növények párologtatása révén a légtérbe. (A párolgás tehát mind az energia- (hő-), mind pedig a vízháztartásnak eleme.) A lehullott csapadéknak általában csak nagyon kis része hatol le nagyobb mélységekig, 1000-2000 m-ig.

A 3-1. ábrán a víz természetes körforgalmának csak a legegyszerűbb és legáltalánosabb útvonalait vázoltuk fel. A valóságos folyamat ennél lényegesen összetettebb. Pl. tározódás a hótakaróban, a sarki jégmezó'k ritmusos eló'renyomulása és visszahúzódása, a tavak, folyók medrén keresztül való beszivárgás.

3-1. ábra: A víz természetes körforgalma

A víz természetes körforgalmának megismerése érdekében szükséges- egyrészt a hidrológiai kör mentén állandó és folytonos mozgásban levó' anyag fizikai, kémiai tulajdonságainak vizsgálata, a mozgást fenntartó és befolyásoló törvények feltárása;- másrészt a térben és idó'ben rendelkezésre álló vízkészletek29 meghatározása.

29 Vízkészlet (water resources):- meghatározott térrészből adott időpontban vagy adott tartóssággal, ill. valószínűséggel kifolyó vízhozam (m3 s-1);- meghatározott térrészben, adott időpontban található vízmennyiség (m3).

47