Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)

I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 2. A hidrológiai eljárások

A gyakorisági és a tartóssági görbék közötti kapcsolat egyértelmű. Ha az osz­tályközök számát minden határon túl növeljük, vagyis az osztályközök nagysága a zérushoz tart, akkor a tartóssági görbe a gyakorisági (fajlagos) görbének az integ­rálgörbéje. Az egyes osztályközökbe eső' adatokat százalékosan is megadhatjuk (2-V. táb­lázat). Ez esetben valószínűségi eloszlás sűrűségi függvényről'2'2, ill. valószínűségi eloszlásfüggvényről23 beszélhetünk (2-5. ábra). 2-5. ábra: A valószínűségi sűrűség- és eloszlásfüggvények A gyakorisági és tartóssági görbéket szerkesztéssel is előállíthatjuk. A szerkesz­tés menete egyszerű és a 2-f .ábrán jól követhető. A gyakorisági és a tartóssági görbék amellett, hogy számos jellemző értéket szemléletesen tárnak elénk, bizonyos lehetőséget adnak az előrejelzésre is. Például, hogy a jövőben milyen valószínűséggel várható valamely jellemző értéknél nagyobb vagy kisebb érték. További lehetőség, hogy két egymáshoz kapcsolódó, hosszabb 22 23 22 Valószínűségi eloszlás sűrűségi függvény (probability distribution curve): a hidrológiai elemek jellemzó'inek előfordulási valószínűségi eloszlását jellemző görbe (MSz-10-2263:1983). 23 Valószínűségi eloszlásfüggvény (cumulative-frequency curve): az adott hidrológiai érték elérésének vagy meghaladásának valószínűségét jellemző görbe (MSz- 10-2263:1983). 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom