Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)

I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 2. A hidrológiai eljárások

2- V. táblázat

Gyakoriság—tartósság táblázat

Osztályköz

Gyakoriság

Tartósság

hónap

összesen

I.

11.

in. : ; ix.

X.

XI.

XII.

m

napok száma

nap

%

nap

%

4,00-4,2033

0,8

3

0,8

3,80-3,9911

0,3

4

1,1

3,60-3,791

12

0,6

6

1,6

3,40-3,591

34

1,1

10

2,7

3,20-3,394

1

510

2,7

20

5,5

1,00-1,19

5

11

8

10

7

4

4

50

13,7

259

70,8

0,80-0,99

9

3

98

9

4

42

11,5

301

82,2

0,60-0,79

6

2

7143

37

10,1

338

98,3

0,40-0,59

9

12

4228

7,6

365

100,0

Összesen

31

28

31

30

31

30

31

365

100,0

akkora legyen, hogy az adatok darabszáma legalább elérje a vizsgálatba bevont évek számát, ill. a matematikai statisztika követelte legkisebb adatszámot.

A tartósság21 fogalma a hidrológiai elem egy-egy meghatározott értékéhez kapcsolódik és a gyakorisági számok folytatólagos összegezése útján kaphatjuk meg (2-V. táblázat). A definícióból következően a legkisebb érték tartóssága a vizsgálat alá vett teljes időszakkal egyenlő, tehát egy év esetén 365, ill. 366 nap. A tartóssági számok együttesen alkotják a tartóssági táblázatot (2-V. táblázat). A tartóssági táblázat mellett a grafikus feldolgozás módját a 2-\.ábrán szemléltetjük. Tekintettel, hogy a tartóssági számok meghatározott adatokhoz tartoznak, az egyes tartóssági számokat folytonos vonallal köthetjük össze, és megkapjuk a tartóssági görbét. A grafikus eljárás természetesen nem nyújt olyan pontosságot, mint a numerikus, de a hossz- és időlépték alkalmas megválasztása esetén a legtöbb gyakorlati célnak megfelelő pontosságú. 21

21 Tartósság (duration): valamely megadott időközre vonatkozó statisztikai adathalmazban a megadott értéket meghaladó (vagy nála kisebb) adatok előfordulásának az egész időközhöz viszonyított tartama (VITUKI, 1963).

39