Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 10. A beszivárgás
10.4. A MÉLYSÉGI VÍZTARTÓ RÉTEGEK A mélységi víztartó rétegekben elhelyezkedő nyomás alatti víz- rétegvíz, ha laza üledékes kőzetben található; és- fedett karsztvíz, ha a víztartó kőzet karsztosodó (10-1. táblázat). lO.f.l. A rétegvíz Az első vízzáró réteg alatti vízvezető rétegekben, amelyeket több vízzáró réteg is elválaszthat egymástól, találjuk a réteg- vagy mélységi vizeket. Jellemző tulajdonságuk, hogy nyomás alattiak és általában tiszta vizűek. A víz természetes körforgásában gyakorlatilag nem vesznek részt, mesterséges körforgásban annál inkább, a kitermelt mennyiség révén. A vízgazdálkodás szempontjából az egyik legértékesebb vízkincs. Fontos ismerni a vizet tartalmazó, ill. a víz kitermelésére alkalmas rétegek mélységi elhelyezkedését, rétegtani adatait, de a leglényegesebb ismerni az utánpótlás (utánpótlódás) lehetőségét és mértékét. A rétegvizek osztályozása számos módon lehetséges. A vízgazdálkodás számára a legtöbb információt talán a rétegvizek nyomásának a terepszinthez viszonyított magassága szerinti osztályozás ad:- pozitív rétegnyomás, ha a víznyomás nyugalmi szintje a térszín fölé emelkedik; és- negatív rétegnyomás, ha alatta marad. Egy másik osztályozás a víz utánpótlódási viszonyai szerinti, és így megkülönböztetünk:- utánpótlódással rendelkező és- utánpótlódással nem rendelkező rétegeket. Az utánpótlódással rendelkező rétegek vizének felszínre juttatását - ha csak az utánpótlódó vízhozamot termeljük ki - mindig az utánpótlódással fenntartott víznyomás végzi. Az utánpótlódási viszonyok szerinti megkülönböztetés jól alkalmazható a vízgazdálkodás gyakorlatában. Ugyanis az osztályozással egyúttal kijelölhetjük a rétegvízbó'l kitermelhető' víz- mennyiséget is. Nagymértékű utánpótlódással rendelkezik az a terület, amelynél az utánpótlódó vízhozam nagyobb, mint az igény vagy a kitermelt vízhozam. Egyébként a vízkészlet-gazdálkodás szempontjából kismértékű vagy korlátozott az utánpótlódás. Az utánpótlódással nem rendelkező rétegek vizeit a víz felszínre juttatásában domináló erő szerint lehet csoportosítani: víznyomásos, gáznyomásos és rugalmaskonszolidációs típusra (Juhász, 1976). A rétegvizek „vízszintje”, a rétegvíz nyugalmi nyomásakor előálló szint. Ebből következik, hogy a rétegvizek „vízszintjét” a különböző rétegekbe lemélyített kutak nyugalmi vízszintje adja. A rétegvizek szintjének mérése gyakorlatilag megegyezik a talajvíz mérésénél alkalmazott műszerekkel. 276
