Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 10. A beszivárgás
Magyarországon bevezették a források megbízhatósági indexét165 (Kessler, 195 j). A megbízhatósági index alapján a forrásokat hat csoportba lehet sorolni (10-IX. táblázat). 10-IX. táblázat A források megbízhatósági indexe Index Vízhozam Hőmérséklet Ellenállás Q/,max/Q/,min tw, max/^iü,min-ftmax/ -^min 6 (kitűnő) 1,0-3,0 1,00-1,15 1,00-1,05 5 (igen jó) 3,1-5,0 1,16-1,25 1,06-1,10 4 (jó) 5,1-10,0 1,26-1,35 1,11-1,15 3 (mérs. jó) 10,1-20,0 1,36-1,45 1,16-1,25 2 (rossz) 20,1-100,0 1,46-1,55 1,26-1,35 1 (igen rossz) 100,0 felett 1,55 felett 1,35 felett A VITUKI Jósvafó'i Karsztkutató Állomásán 15 karsztforrás mintegy 30 évre terjedő' vizsgálata alapján kimutatták, hogy a források vízhozam-ingadozásában a csapadékon kívül szivorny-árapály, földrengés, légnyomás és a felszíni léghó'mérséklet hatása is szerepet játszik. A karsztvízmozgást tehát nemcsak klimatikus, hanem geofizikai tényezó'k is befolyásolják. A karsztvíz árapálymozgását a Vass Imre barlangban 1966-ban sikerült eló'ször igazolni a karsztos törések keresztirányú fluktuációjának műszeres meghatározásával (Maucha, 1972). A vizsgálatok során a csapadék terhelés mellett a légnyomás és a földrengéshullámok hatását is regisztrálták a litoklázis-fluktuációban. 10.3.2.2. Hasadékvíz A nem karsztosodó hasadékos kó'zetek víztároló képessége csak a felszín közelében, általában húsz méter mélységig jelentó's (Juhász, 1976). Kivételt képeznek a nagy szerkezeti vonalak egyes kiöregedett részei, amelyekben nagyobb mennyiségű tárolt hasadékvíz lehet, de az utánpótlódása már igen bizonytalan. A felszínközeli rétegben tárolt hasadékvíz gyakran kapcsolódik a szomszédos porózus kőzetek talajvízéhez, vízjárása ahhoz hasonló, azonban a víztartó zóna aránylag kis vastagsága miatt kicsi a tározótér. A kevés tározható vízmennyiség miatt a hasadékvíz a vízgazdálkodásban nem. játszik szerepet. Magyarországon a visegrádi hegység keleti részén folytak vizsgálatok a nem karsztosodó kőzetekben tárolódó hasadékvíz vízutánpótlási viszonyainak megismerésére (Pappné, 196j). A vizsgált 162 km2 vízgyűjtő terület túlnyomó részét konglomerátumos, breccsás andezittufa borítja (4/5 rész erdő és 1/5 rész nem erdős terület). Az átlagos évi csapadék 674 mm, mely kereken 110 millió m3 csapadékmennyiségnek felel meg. A tényleges észlelés alapján a forráshozamok évi mennyisége 1,006 millió m3 volt. A beszivárgási százalék tehát 1% körüli. Az újabb vizsgálatok ( VITUKI 1996) a Dunazug-hegységben 1,3%-os sokévi átlagos beszivárgást határoztak meg. 165 Megbízhatósági index (spring yield water): megmutatja, hogy egy-egy forrás vízhozama, hőmérséklete és vegyi összetétele időben mennyire állandó. 275
