Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 2. A hidrológiai eljárások
Minimális sűrűségű észlelőhálózat (WMO) 2-1. táblázat Megnevezés Észleló'hálózat mérsékelt, mediterrán tropikus övezetek arid sarkvidéki síkhegyterület vidék km2/állomás Csapadék (eső) 600-900 100-250 1 500-10 000 Léghőmérséklet Légnedvesség Szél Hóviszonyok 5 000 2 000-3 000 csapadék (hó) hó-vízegyenérték hótakaró-vastagság Párolgás 50 000 30 000 100 000 Lefolyás (vízhozam) 1 000-2 500 3 000-5 000 300-1 000 1 000 5 000-20 000 10 000 folyók kisvízfolyások Hordalék 3 000-7 000 900-2 100 15 000Vízminőség 3 500-7 500 1 400-2 600 20 000A meglevő és megfelelőnek nyilvánított észlelőhálózatok csak ritkán azonosak az optimális hálózattal, ugyanis az optimális hálózat idővel maga is változhat, elsősorban az igények vagy a feltételek módosulásának eredményeként (Starosolszky-Haszpra, 1972). Az igények között említhetjük a pontossági követelmények fokozódását. Ez esetben az eredeti hálózatot sűríteni kell. A feltételek változhatnak úgy is, hogy a különböző állomások adatai között - néhány évi megfigyelés után - megbízható kapcsolat állítható fel, mely viszont egyes mérőhelyek megszüntetését teszi lehetővé. A gazdaságilag kedvező helyzetű és észlelőhálózatban fejlett országokban is gondot okozhat a nagyszámú mérőhely fenntartási és üzemeltetési költsége. Természetesen a nagyobb adatmennyiség továbbítása, feldolgozása, közreadása a kiadásokat tovább növeli. Ezért egyre gyakoribb megoldás az észlelőhálózat különböző „szintű” mérőállomásokkal való üzemeltetése. így megkülönböztetünk:- első rendű vagy alapállomásokat, melyek folyamatosan, határozatlan ideig észlelnek;- másodrendű állomásokat, amelyek csak meghatározott ideig működnek. Ezek észlelési időtartamának azonban elég hosszúnak kell lennie, hogy adatai (adatsora) 21
