Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 8. A csapadék
lanatnyi) csapadékintenzitásai közül viszont kiválaszthatjuk a legeslegnagyobbat, melyet célszerűen P/^ax, ill. P/^ax formával jelölhetünk (8-VIII. táblázat). A (t), ill. a (P) felső index a számítás módjára utal. Ha At, ill. AP közöket végtelen kicsire választjuk, a kétféle módon kapott intenzitásérték azonos lesz. A csapadék intenzitásának változását a vízgazdálkodás számos területén (pl. települések csapadék-csatornázásának méretezésénél), elsősorban a tp < 100 min idejű csapadékoknál, figyelembe kell venni ( Wisnovszky, 1977). Külön figyelmet érdemel a csapadékhullás ideje alatt a legnagyobb intenzitás időpontjának ismerete vagy másként fogalmazva: az intenzitás legnagyobb értéke a csapadék kezdetéhez képest mikor jelentkezik. Magyarországon bevezették ( Wisnovszky, 1978) az r = r- (-) (8-3°) tP ún. előkészítő csapadék arányszámot, amely megmutatja, hogy a tp idejű csapadék csúcsintenzitása mikor jelentkezik, ha aí^a csúcsintenzitást megelőző csapadék („előkészítő csapadék”) időtartama. A miskolci csapadékmérő állomás 62 zápor adatából r = 0,35 értékre adódott. Ezt az értéket hazánk egész területére is érvényesnek tekinthetjük ( Wisnovszky, 1978). 8.5.2.3. A csapadék gyakorisága A csapadék gyakoriságát98 általában a csapadékösszegre, a csapadék-időtartamra és az intenzitásra, elsősorban az átlagos intenzitásra határozzuk meg. A mérési adatok idősorát (adatsort) célszerűen itt is a gyakorisági táblázatban foglalhatjuk össze. Tekintettel arra, hogy a csapadékot egyértelműen két adattal (összeg és időtartam) lehet jellemezni, ezért a gyakorisági táblázat soraiban az egyenlő időtartamú, de különböző összegű (vagy átlagos intenzitású), oszlopaiban az egyenlő összegű (vagy átlagos intenzitású), de különböző időtartamú csapadékok gyakorisági számai (k, db) szerepelnek. A táblázat adatai közvetlenül megadják, hogy az adott összegű (vagy átlagos intenzitású) és időtartamú csapadék a vizsgált időszak (Tt) alatt hány esetben fordult elő. A gyakorisági táblázatot felhasználhatjuk a csapadék-átlagfüggvények előállítására is (Németh, 1959). A gyakorisági táblázat vízszintes soraiból könnyen meghatározható a választott időtartamhoz tartozó különböző csapadékösszegek (átlagos intenzitások) empirikus sűrűség- vagy eloszlásfüggvénye is. A csapadék gyakorisága egyetlen állomás adataiból legfeljebb csak 25 km2 nagyságú vízgyűjtőre vonatkoztatható. Ez az általánosítás is csak akkor tehető meg, ha az állomás a vízgyűjtő közepetáján található. 98 Csapadék gyakorisága (rainfall freqvency): éveknek (hónapoknak, napoknak) az a száma, melynek folyamán a csapadék adott (vizsgálandó) jellemzője átlagosan egyszer fordul elő (MSz-10-2263:1983). 155
