Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 8. A csapadék
A csapadék gyakorisága mellett fontos ismerni a csapadék ismétlődési időszakát" , ill. ami első pillanatban ezzel azonosnak tűnik, a csapadékmentes időszakok hosszát99 100 101. Az ismétlődési időszak vonatkozhat különböző összegű, ill. intenzitású csapadékokra, míg a csapadékmentes időszakot a 0,5 mm d_1-nél kevesebb csapadékhullás jellemez. A csapadékmentes időszakok ismerete azért lényeges, mert ebben az időszakban a felszíni vízhálózat közvetlen felszíni utánpótlása szünetel, a vízfolyások elsősorban felszín alatti utánpótlást kapnak. E kisvízi időszakokban sor kerülhet hosszabb-rövidebb ideig tartó vízkorlátozásokra. A kisvízi helyzet éven belüli, ill. évenkénti alakulása a vízgazdálkodás stratégiai szintjén a lefolyásszabályozási beavatkozások tervezéséhez adhat támpontot. A csapadékmentes időszakok alakulása a mezőgazdasági vízhasználatok tervezésére, ill. operatív üzemirányításra közvetlenül is kihat. A csapadékmentes időszakok elemzésével így számos vízgazdálkodási feladat alapozható meg (Nováky, 1984). Magyarországon a csapadékmentes időszak hosszát a napi csapadékösszegek alapján Szigyártó (1961) határozta meg. Vizsgálatának eredményeként megállapította, hogy a csapadékmentes időszak empirikus eloszlása exponenciális eloszlással közelíthető, és a várható érték pedig az év folyamán a kezdő időpont függvényeként periodikusan változik. Ez a periodikus változás igen jól közelíthető egy féléves és egy egyéves tagból álló függvénnyel. Az 1962. évi adatok alapján szélsőséges helyet elfoglaló Győr és Ásotthalom állomások 1959-64 év közötti 6 év időszakára elvégzett vizsgálatok ( Nováky, 1984) alapján megállapították, hogy a csapadékmentes időszakokat leíró exponenciális eloszlásokban, azok paraméterében a területi differenciáltság hosszabb időszakokra is fennáll (8-13. ábra). A különböző gyakoriságú magyarországi záporok101 idő-intenzitás kapcsolatát a VMS- 201-1:1977 (Rövid idejő csapadékok meghatározása) alapján a 8-14- ábrán mutatjuk be. A 3-24 óra időtartamú csapadékok meghatározását a VMS-201-2:1978 írja elő. 8.5.2.4. A valószínű legnagyobb csapadék A vízkészlet-gazdálkodásban, de a vízépítési műtárgyak méretezésénél is, a biztonságra törekvés érdekében ismerni kell a vízháztartási mérleg egyetlen bevételi 99 Ismétlődési időszak (return period vagy recurrence interval): annak az időtartamnak az átlagos hossza, amelyen belül várható, hogy a választott csapadék- mennyiséggel egyenlő vagy nála nagyobb csapadékértékek előfordulnak. Sí-mértékegysége (VMS-438:1983 szerint) az év (nap, óra, másodperc); jele: a (d, h, s); betűjele (jelölése): T. 100 Csapadékmentes időszak hossza (length of dry period): az az időtartam, amely alatt valamely kezdő időponttól még nem hullott csapadék az adott területre. SI- mértékegysége (VMS-438:1983 szerint) a nap (óra, másodperc); jele: d (h, s); betűjele (jelölése): TV101 Zápor (rainstorm): viszonylag rövid időtartamú esőtípus, amely viszonylag nagy és változó intenzitással, viszonylag nem nagy területre hull (MSz-10-2263:1983). 156
