Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 8. A csapadék
Az értékeket derékszögű koordináta-rendszerben ábrázolva és összekötve kapjuk a csapadékintenzitás-vonalat {8-12. ábra). Feltételeztük, hogy a csapadékösszegező vonal t — 0 időpontjához, azaz a csapadékhullás kezdetéhez, tartozó érintő nem vízszintes. Ebből következik, hogy a csapadékintenzitás-vonalnak a csapadékhullás kezdetén az értéke nem zérus. A mindennapok gyakorlatában a csapadékintenzitás-vonalat kétféle módon is előállíthatjuk:- az egyik, a klasszikus módszer, amelynél egy célszerűen választott állandó időköznek (At > 5 min) megfelelő' csapadékösszegeket a csapadékösszegezó' vonal segítségével meghatározzuk, majd kiszámítjuk az állandó időközöknek megfelelő csapadékintenzitás-értékeket (PjAí). Az így kapott értékeket derékszögű koordináta-rendszerben felrakva egy lépcsős csapadékintenzitás ábrát {Bergmann, 1985) kapunk {8-12. ábra). Meg kell jegyezni, hogy Magyarországon az állandó időközöknek megfelelő csapadékintenzitás-értékeket a lépcsős ábrázolás helyett inkább folytonos vonallal kötik össze {8-12. ábra).- a másik, a korszerűbb módszer, melyet a billenőedényes csapadékmérők hálózatban való elterjedésével egyre nagyobb mértékben alkalmaznak, lényege, hogy egy célszerűen választott állandó csapadékösszeg (AP) lehullásához szükséges időnek (változó időköznek) a viszonyszámaként állítjuk elő a csapadékintenzitási {pAP) ábrát. A változó időközű feldolgozás egyik lényeges előnye, hogy az információ sűrűsége a csapadékintenzitás növekedésével együtt nő, míg az állandó időközű mérés esetén az értékek a kevésbé érdekes kis intenzitások tartományában sűrűsödnek. A másik nagy előny a csapadékintenzitás-vonal előállításánál jelentkezik. Az ábrázolásnál az állandó csapadékösszegnek megfelelő egyenlő nagyságú téglalapok jelennek meg {8- 12. ábra). Ez pedig azt jelenti, hogy a csapadékintenzitás-vonal a nagy intenzitások tartományában jóval finomabb szerkezetű, mint állandó időköz esetén. A 8-12. ábrán bemutatjuk az állandó időközökkel, ill. állandó csapadékösszegekkel előállított csapadékintenzitás-vonalakat. Állandó időközként At = 5, 10, 15, 30 és 60 min-t választva, jól megfigyelhető, hogy At növekedésével az intenzitásértékek lényegesen csökkennek. Állandó csapadékösszegként AP = 1,0 mm-t választva viszont jól látható, hogy a nagyobb intenzitástartományban az értékek „sűrűsödnek”. Az intenzitásvonal előállításánál lényeges a megfelelő nagyságú időköz (At), ill. összeg (AP) megválasztása. A vízgazdálkodási feladatok legtöbbjénél nagyon fontos a csapadékintenzitás legnagyobb értékének minél pontosabb ismerete, ezért minél rövidebb időközök megválasztása a cél. Az intenzitás legpontosabb értékét a csapadékösszegző vonal idő szerinti differenciálása (At —► dt) útján kapjuk, és ekkor az intenzitás valóban pillanatnyi érték. Gyakorlatban a választott időköz (vagy összeg) véges nagyságú, és e nagyság függvényében kapjuk meg az intenzitás legnagyobb értékeit {8-12. ábra). A At állandó időközzel vagy a AP állandó összeggel számított legnagyobb csapadékintenzitás-értékek (PA£ax, ill. PAfax) ugyanannál a csapadéknál is eltérhetnek {8-VIII. táblázat). Egy adott mérőállomás összes (pil154
