Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)

II. A víz fizikai, kémiai és biológiai sajátosságai - 5. A víz fizikai tulajdonságai

A szervetlen anyagokat tartalmazó vizeknél a fajlagos vezetés alapján becsülhető az ásványi és a szerves elektrolitek töménysége. Az eredményeket 20 °C hőmérsék­letű vízre vonatkoztatva kell megadni. Magyarországi felszíni vizeknél a fajlagos vezetés 0,4-0,6 S m —1 közötti értékek. Ásványvizekben vagy ipari szennyvizekben ennél jóval magasabb értékek is előfordul­nak. Az MI-10-172-3:1985 az összes vízhasználatoknál (ivó-, ipari vízellátás, öntözés, halgazdaság) kívánatos: 0,8 S m-1, tűrhető: 1,6 S m-1 határértékeket ad meg. A felszín alatti vizekre pedig az MI-10-433-3:1984 egységesen 1,5 S m-1 határértéket enged meg. A meghatározás módját pedig az MSz-448-32:1977 (Ivóvízvizsgálat. Fajlagos elektromos vezetőképesség meghatározása.) írja elő. 5.1.4- Az összes oldott- és lebeg ff anyag-tartalom A természetes vizek összetételét57 vizsgálva, azok mindig tartalmaznak oldott vagy lebegő formában anyagokat. A lebegő anyagok a sűrűségüknek megfelelően ülepedő és nem ülepedő, ill. úszó anyagokra oszthatók. A lebegőanyag-tartalom egyik jel­lemzője az átlátszóság58, ill. a zavarosság59, melyet a gyakorlatban általában a Secchi-korong segítségével állapítunk meg (MSZ-ISO-7027.-1992. A víz zavarossá­gának meghatározása). A zavarosságból, ill. az átlátszóságból következtetni lehet a szennyezettség mértékére, a szennyező anyag származási helyére és állapotára. A vízben levő összes (oldott és lebegő') anyag meghatározása a vízminta be- párlása és 105 °C-on tömegállandóságig (2 óra elegendő) történő szárítása útján történik. A szárítása után megmaradó anyag az összes száraz anyag. Oldott anyag mennyiségét az átszűrt vízminta bepárlásával, a maradéknak 105 °C-on történő szárításával kapjuk. Lebegő' anyag mennyisége pedig a szűrőn fennmaradt anyag. A lebegő anyagokat vagy közvetlen szűréssel és 105 °C-on szárítással, vagy közvetett módon, az összes és az oldott anyagtartalom közötti különbség alapján határozzuk meg. Az oldott és a lebegő anyag száraz maradéknak 600 °C-on tömegállandóságig (1 óra elegendő) történő izzítása után kapjuk az izzttási maradékot. Az izzttási vesz­teség pedig az oldott vagy lebegő anyagok és az izzítás utáni maradék tömegének különbsége. A szárazanyag-tartalomból következtetni lehet a különböző tisztítási technoló­giai folyamatok folyamán elérhető hatásfokra. °7 Vizek összetétele (composition): a vízben levő oldott és oldhatatlan anyagok összessége (MSz-10-610:1986). j8 Átlátszóság (transparency): a vizek látható fénysugarakat átbocsátó képes­sége (MSz-10-610:1986). Zavarosság (turbidity): a víz átlátszóság-csökkenését jellemző mutató, a benne levő finoman diszpergált, részecskék jelenléte következtében. 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom