Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
II. Árvízvédekezés
egyenlőség fejez ki, mely egyszersmind az i hidraulikus gradiens kritikus értékét adja. Miután 2fy = 1, a j. pedig 0, 7 - 1, 0, ezért a kritikus hidraulikus gradiens érték 0, 7 -1,0 között változónak vehető. A fedőrétegen felfelé irányuló vizáramlás a felszinre kilépve mint fakadóvíz jelenik meg. A hidraulikus gradiens kritikus értékénél nagyobb átlagos gradiensek mellett pedig már a töltés mögötti talaj megbomlása valószínű, a_ fedőréteg felszakadhat, vagy a járatain buzgárok törhetnek fel. Ezek a buzgárok a fedőréteg alatti vizvezető réteget lazítják, kiüregelik, járatossá teszik és fokozatos visszarágódással megindul a töltés alatti talaj tömb eróziója, ami az altalaj kimosásához és a gát beszakadásához vezet. A védekezés szükségességének, módjának és mértékének meghatározásához elengedhetetlen a talajtömb szerkezetének, anyagának és vizvezető képességének ismerete. A talaj tömb a szivárgások vizsgálata szempontjából két részre bontható: közvetlen a töltés alatti un. fedőrétegre és az alatta levő alaprétegre. E két réteg talajfizikai és talajmechanikai tulajdonságai határozzák meg a talaj - tömbben végbemenő szivárgást és a szivárgás hatására bekövetkező, a töltés állékonysága szempontjából kedvezőtlen jelenségeket. A fedőréteg és az alapréteg között a szivárgási jelenség vizsgálata szempontjából a következő típusokat különböztethetjük meg: A talaj tömb (fedőréteg és az alapréteg) egynemű, azaz tulajdonképpen nincs külön fedőréteg.- Abban az esetben, ha a talaj tömb áteresztő vagy gyengén áteresztő (homok vagy homokos jellegű talaj) a mentett oldalon a talaj tömbben végbemenő szivárgás hatására fakadó vizek, esetleg a töltésláb közelében tiszta vizű források vagy törpebuzgárok jelentkezhetnek. Egyes esetekben, főként, ha a vizvezető rétegben erős áramlás állhat elő, a mentett oldalon a talaj olymértékben fellazulhat, hogy a töltés súlya alatt kitér és ez a töltés megrogyásá- hoz vezethet.- Ha a talaj tömb kötött, vízzáró jellegű, akkor nincs szivárgás, általában védekezési probléma sem merül fel. Ritkán, a töltés építésekor a helytelen alapozás következtében a fedőréteg és töltés találkozásánál egy7 vékony vizvezető rétegen keresztül történik szivárgás (”talpszivárgás'1). Jellemzője, hogy a viz a töltés mentett oldali lábánál, vékony rétegben jelenik meg. A talaj tömb inhomogén, a fedőréteg kötött vagy kötöttebb, alatta az alapréteg vizvezető homok, esetleg folyásra hajlamos homok vagy' iszapréteg van, A vizvezető réteg vastagsága is erősen változik, attól függően, hogy alatta a vízzáró fekü milyen mélyen helyezkedik el. 74
