Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
II. Árvízvédekezés
- Kötött, de viszonylag vékony fedőréteg esetén alakulhatnak ki az egyes, nagyobb méretű, veszélyt jelentő buzgárok. Ugyanis a vékony, kötött fedőréteg domborzati viszonyok, vagy fák, növények, ill. férgek miatt egy-egy helyen elvékonyodhat vagy benne lyuk keletkezhet, melyen keresztül a viz kialakult hidrosztatikai nyomás révén a nyirófeszültséget elvesztett, átázott talajt, illetve a finom homokszemcséket a felszínre sodorhatja. Különösen veszélyes lehet, ha a vizvezető réteg 1-2 m vastag és a homok melett túlsúlyban iszap ill, folyásra hajlamos talaj található. Ez esetben sajnos nagyon kicsi a remény a sikeres védekezésre.- Ha a kötött fedőréteg vastag, sik terepadottságok mellett kicsi a valószínűsége, hogy veszélyes buzgár alakulhasson ki, bár az alatta levő' vizvezető' rétegben nagy hidrosztatikus nyomások is kialakulhatnak. Rendkívül fontos ez esetben a nyomások kialakulásának figyelemmel kisérése ill. kutakkal a nyomás csökkentése. A talajtömbben történő' szivárgás elleni védekezés első'dleges követelménye: ha lehetséges, már a hullámtéri oldalon megakadályozni a beszivárgást. A hullámtéri oldalon a beszivárgás megakadályozására, ill. csökkentése érdekében a mesterséges kolmatáció, vízzáró paplan beépítése jöhet szóba. Igen veszélyes esetekben esetleg (fő'ként műtárgyak környezetében) acél lemezfal leverésével védekezhetünk. A talaj tömbben történő' szivárgás ellen — a mentett oldalon — a védekezés alapja: a megfelelő' ellennyomás. A sikeres védekezés érdekében ismerni kell a hidrosztatikai nyomás változását a keresztszelvény mentén. Az ellennyomás hatására a fedőrétegben szivárgó viz sebessége csökken és ezzel egyrészt a kritikus sebességnél kisebb sebesség alakul ki, tehát a fedő'réteg hidraulikai törésének veszélye elhárul, másrészt a sebesség csökkenése következtében az átszivárgó viz mennyisége is csökken (fakadóvizek esetén fontos). Az árvíz idején a fakadóvizek ellen a védtöltés lábától 60-80 m távolságra épített ellennyomó medencékkel (34. ábra) kedvező eredménnyel lehet védekezni. Az ellennyomó medencék zárótöltéseinek pontosabb távolságát a hidrosztatikai nyomásvonal ismeretében lehet meghatározni. Buzgárosodásra hajlamos területeken szintén az ellennyomó medencék alkalmazhatók sikerrel. Ez esetben azonban az ellennyomó medencék zárótöltéseit lényegesen közelebb kell a töltéshez elhelyezni (általában 20-40 m- re) úgy, hogy egy-egy kazetta nagysága 400 m2-nél nagyobb ne legyen. Ha van lehetőség a kazettákat vízzel előre fel kell tölteni. Biztosítani kell, hogy az ellennyomó medencékben a viz egy szükséges, megfelelő szint fölé ne emelkedhessen, nehogy a medencében keletkező hidraulikus nyomás hatására az ellennyomást biztositó szorító gát szakadjon el és a hirtelen eltűnő ellennyomás következtében a főgát mögött talajtörés következzék be. Az ellennyomó medencékben fölöslegesen magasan tartott viz még a főgát átázását is elősegítheti. Az ellennyomó medencék helyett, ha van rá mód, a homok, ill, kavics - szőnyegek építése (hieromechanizációval) szintén igen hatékony, végleges megoldást adó védekezési mód. 75
