Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

II. Árvízvédekezés

A hosszirányú repedések közül a védekezés szempontjából elsősorban az kíván beavatkozást, amelyiknél a repedés két éle között szintkülönbség alakul ki, vagy amelyiknek a végei karéj osan ráhajlanak a vizfelőli vagy a mentett oldali rézsűre. Tulajdonképpen az ilyen jellegű hosszirányú repedés nagymértékű rézsűcsúszás kialakulását jelzi. Védekezés: a veszélyeztetett rézsüszakasz lábának megfelelő leterhelése. A rézsű roskadása, csúszása, ill. felszakadása esetén a védekezés fő célja a töltéstest stabilitásának a visszaállitása, a védtöltés átszakadásának a megakadályozása. A sikeres védekezés első számú feltétele az idő. Ezért a védekezést a helyben található felszereléssel és anyagokkal azonnal meg kell kezdeni. Leghatékonyabbnak bizonyult a támasztó bordák létesítése, de rend­kívül fontos, hogy először a terhelés a mentett oldali talajon, a rézsű lábától megfelelő távolságra (a csúszó lapon kívüli távolságra) épüljön ki. A hidro- mechanizációs támasztó padka is megfelelő lehet, ha az építés azonnal elkezd­hető. Végül az acél-lemez ("pátria") alkalmazására csak legvégső esetben. nagyon körültekintő módon kerülhet sor. Árvíz után az erősen szivárgó szakaszokat felül kell vizsgálni. Elsősor­ban a töltés tömörségét kell ellenőrizni, mivel a szivárgás hatására esetleg fellazulások következhetnek be. Meg kell állapítani azt is, hogy a szivárgás a töltés mely részein történt (a szivárgási vonal alatti teljes szelvényben, réte­gekben, vagy a töltés és a fedőréteg között). Árvíz után az acéllemezeket ki kell huzni és a rést vízzáró anyaggal (pl. bentonit szuszpenzióval) ki kell tölteni. E vizsgálat eredményei alapján kell megtervezni a következő árvizek el­leni védekezésre való felkészülést és a töltések megerősítését az alábbi szem­pontok figyelembevételével. Azokon a töltésszakaszokon, ahol a töltés vízáteresztő, de a fedőréteg vízzáró, ennek következtében a talaj tömbből a töltésbe beszivárgás nincs, vagy az elhanyagolható mennyiségű, a szivárgás ellen a következő módokon lehet eljárni:- a töltés erősités végrehajtása a hullámtéri oldalon vízzáró anyag.be­építésével. (A beépítésre kerülő anyag az eredeti töltés anyagánál legalább egy nagyságrenddel vizzáróbb legyen);- a mentett oldalon homokos-kavics szürőpadka kiépítésével;- ha statikai erősítésre nincs szükség, csak a szivárgás csökkentése a cél, akkor a legjobb megoldás, ha a hullámtéri oldalon, a maximális árviz- szint és a vízzáró fedőréteg között, a töltésben szigetelő fal készül. Rendkívül fontos, hogy e fal a vízzáró rétegbe legalább 1, 0 m mélyen bekössön. Azokon a töltésszakaszoko ., ahol a töltés és a fedőréteg is vízáteresztő;- töltéserősítés esetén a hullámtéri oldalon vízzáró anyag beépítésével és a fedőréteg vízzáróvá tételével (talajcserével) vagy bentonitos szigeteléssel, vagy vízzáró függöny építésével,- a mentett oldalon homokos kavics szürőpadka, illetve szűrő szőnyeg (10-15 m széles) építésével, 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom