Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
II. Árvízvédekezés
Rézsű felszakadása A rézsű felszakadása általában a mentett oldal felé az eredeti töltésnél vizzáróbb anyaggal erősített, talp- és konturszivárgásra hajlamos töltéseknél következik be (27. ábra). A helytelen erősítés (mentett oldalon vizzáróbb anyag beépítése (következménye, hogy a töltés áteresztőbb részeiből a beszivárgott a = a szivárgások nyomasvesztesegi vonala 0 = áteresztő, kontursávof , , , c = keresztirányú szivárgási nyomás es felhajtó erő a kontur- sávokban eg az egyéb járatokban, , , d = felhajtó eró a szerkezetes p!psavban/ a felszivargas vagy a talpszivárgás hatásara 27. ábra Rézsű felszakadása (Galli után) viz a mentett oldalon nem tud eltávozni. A viz a töltésben visszaduzzad (a kapilláris emelkedés következtében az átázás esetleg még az árvíz szintjénél magasabbra is emelkedhet) és a megnövekedett hidrosztatikus nyomás felszakit- ja "ledobja" a mentett oldali rézsűt. A felszakadás jelenségét általában átázás vagy szivárgás, mint előjelző, általában nem kiséri. Meredek rézsű esetén a felszakadás hamarabb következik be. A felszakadás mindig hirtelen történik. Felszakadás után két helyzet alakulhat ki:- az eredeti töltéstest anyaga a felduzzadt viz hatására a még megmaradt töltés-keresztszelvény nagy részén elvesztette szilárdságát; 64 26. ábra Rézsű csúszása (Galli után)
