Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

II. Árvízvédekezés

II. táblázat

Hullámverés elleni védekezési módok összehasonlítása

Védekezési mód

Teljesítmény 1 fő/h/fm

Összes

költség

Ft/fm

Elhabolás

m3/fm

1. Fóliaterités (4, 2 m széles)

a) fóliaszeggel

30-50

30-31

0,2

b) homokzsák terhelés

szárazon

57-58

0, 3

c) betonelem terhelés

20-30

35-36

0,1

d) alsó vascső nehezék

viz alatt

31-32

0, 3

2. Gitterplan háló

50

80-85

0, 3

3. Rőzsemüvek

a) futó rőzsesor

8-12

5-6

0, 5

b) rőzsehengersor

10-14

6-7

0, 5

c) háromsoros rőzsehenger

4-5

18-20

0, 3

d) rőzseboritás

3-4

26-284. Vegyszeres védekezés

100-120

mögé helyezett földtöltéssel, homokzsákokkal, vagy termékső szórással terhelve védjük a töltésrézsűt az elhabolás ellen.

Az árviz után a tönkrement vagy megrongálódott burkolati szakasz szakszerű és gondos helyreállítása, továbbá a csatlakozó szakaszokon a burkolat és a rézsű ellenőrzése szükséges.

3.2 A töltésben szivárgó viz elleni védekezés

Töltésszivárgás jelenségén azt a folyamatot értjük, amelykor árviz idején az árvízi oldalon jelentkező nyomás hatására a töltésbe jutott térben és időben változó vízmennyiség a hidrosztatikus nyomás, a kapilláris emelkedés és molekuláris erők következtében mozog. Sebességét alapvetően megszabja a pórusok mérete, amit kötött talajban hatékonyan csökkenthet a pórusok falán molekulárisán kötött viz.

A töltésszivárgás hatására a töltéstest- átázik, vagy- csurgás keletkezik, és

az árvízvédelmi töltések állékonysága csökken.

60