Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
I. Árvízmentesítés
Az árvédelmi gátakat fontosságuk és rendeltetésük szerint két nagy csoportra bonthatjuk:- fővédvonalakra- másodlagos védvonalakra. 2.311 Fővédvonalak A nagyobb népgazdasági értéket lakott területet (ipar, mezőgazdaság stb.) védő árvizvédelmi gátrendszereket fővédvonalaknak nevezzük és megköveteljük tőlük, hogy a mederben levonuló összes árvizek ellen biztonsággal védjenek. A fővédvonal tehát az árvizvédelem alapja, közvetlen védelmi célt szolgál, és ezért tervezésük, fenntartásuk és állandó ellenőrzésük a legnagyobb körültekintést igényli. A történelem során az ártéren legelőször a fővédvonalak ősei létesültek. A gátakat eredetileg községek védelmére (körgátak) maguk a lakosok ill. birtokosok készitették. Számos ilyen kis gát van a Ganges északi sikságain. De hasonló gátak voltak Kinában, a Hoangho folyó mentén, i.sz. előtt 300-ban. A gátak aránylag kis területet védtek, idővel azonban összekapcsolták és ahogyan a védett területek gazdasági értéke növekedett, er ősitették őket. így pl. a Hoangho folyó mentén már i. sz. után 69-től egységes gátrendszer van. A gátak egymástól való távolsága 10-16 km. A gátak vonalazását általában eredetüknek heterogén volta, a bekövetkezett gátszakadások és a megkötetlen folyó kanyargása, sok esetben pedig az egyéni tulajdon érdeke és nem a műszaki szempont szabta meg. A folyó két partján húzódó gátak közötti távolság ezért néha hirtelen egész jelentékeny mértékben változott. A töltéseket az árvizek folyamatos emelkedése miatt és a nagyobb biztonság érdekében állandóan emelni kellett. Az erősítéshez általában a gátépítés közelében található földanyagot használták fel, ezért a gát a változó és különböző tulajdonságú anyagai miatt nem elégiti ki minden esetben a hidraulikus igénybevétel által megkívánt stabilitást. De az idők folyamán a töltés és a talajtömb anyagában változások is bekövetkeznek és az állékonyságuk csökken, ezért a gátakat az árvédelem biztonsága érdekében magasítani és szélesíteni, azaz megfelelő magassági és keresztmetszeti méretekkel kell kiépíteni. A meglevő árvizvédelmi fővédvonalak újjáépítésénél, ill. uj védvonalak tervezésénél tehát vizsgálni kell:- az árvizhidraulikai és- az állékonysági követelményeket. Az árvizvédelmi gátak helyszinrajzi vonalazása, magassági és keresztmetszeti méretezése, az árvizvédelmi gátak anyaga, a gátakban épülő műtárgyak, továbbá a közlekedés, a védvonalak tartozékai, hirközlőberendezések és az árvizvédelmi müvek fenntartása kérdéseit részletesen tárgyalja a Vízügyi Létesítmények Kézikönyve (1974), a Folyami vízgazdálkodás müvei fejezet — Ár31