Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
I. Árvízmentesítés
vízvédelem — 11 Tervezési és építési irányelvek a meglevő müvek felújításához és újak építéséhez'1 cimii alfejezet, továbbá Irányelvek az árvízvédelmi létesítmények védőképességének fokozására VITUKI (1975), továbbá Az árvízvédelem földmüveinek állékonysági vizsgálata O. V. H. kiadvány (1976). 2.312 Másodlagos védvonalak A másodlagos védvonalak a fővédvonalhoz való helyzetük alapján két nagy csoportba sorolhatók:- a hullámtéren és- a mentesített területen levő másodlagos védvonalak. 2.3121 A hullámtéren levő másodlagos védvonalak A teljes védelmet nyújtó fő árvédelmi gátak mellett sok esetben indokolt a részleges árvizmentesités. A hullámtéren épült alacsonyabb gátak (nyárigátak) a gyakran előforduló alacsonyabb árhullámok ellen védenek, hullámtéri, rendszerint mezőgazdaságilag müveit területeket. A magasabb, a fővédvonalra veszélyes, de nyilván ritkábban jelentkező árhullámok viszont a nyárigát koronáját meghaladják és a hullámteret időszakosan elöntik. A nyárigátak kétféle elrendezéssel épülhetnek:- szerves részei a fővédvonalnak, azzal általában párhuzamosak és vonal- vezetésük megegyezik a fővédvonaléval. Közepes, vagy kisebb árvizek ellen védik a hullámtér nagy részét. Létesítésük különösen ott indokolt, ahol a hullámtér mezőgazdaságilag nagyon értékes terület. A Rajnán a fővédvonallal párhuzamosan épített nyárigát védi az értékes területeket a közepes árvizektől,- a fővédelmi vonaltól függetlenül létesül és egy-egy nagyobb öblözet bevédését szolgálja (pl. Tisza mentén). A nyárigát létesítésénél, illetve a meglevők ellenőrzésénél a főbb szempontok a következők:- a nyárigát optimális magasságának a megállapítása elsősorban a gazdasági mérlegelés alapján történjék. Különösen az általuk okozott duzzasztásnak a fővédvonalra gyakorolt hatását kell figyelembe venni;- a nyárigát magasságát a folyó mértékadó árvizszintjének megfelelő eséssel kell kiépíteni; ez meghágás esetén a töltés állékonysága szempontjából rendkívül fontos;- a nyárigátaknál a fenntartás csaknem teljesen hiányzik, ezért a megfelelő keresztmetszeti méretet ennek figyelembevételével kell meghatározni (javasolt méretek: 2, 00 m koronaszélesség, mindkét oldalon 1:3 hajlású rézsű);- rendkívül fontos a nyárigát koronájának a domborítása és jó gyepesítése. Ekkor ugyanis a 20 cm-el a gátkorona fölé emelkedő viz sem rongálja meg a töltést, mert 50 cm/s átbukó sebességet is megbir. Ugyancsak jól kell gyepesíteni a mentett oldali rézsüt is. Ugyanis az átbukó viz kártétel nélkül 32
