Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
I. Árvízmentesítés
Elba vízrendszeréhez tartozó Unstrut ármentesitését 15, összesen 93, 3 millió m3 befogadóképességű tározóval megoldották. A fajlagos tározótér v = 15 mm és a tározással kézbentartott területhányad if = 58%. A kisvízfolyásokon árvédelmi célokat is szolgáló tározók építése különösen az NSZK-ban terjedt el. K. Richter (1966) beszámol több kisebb vízgyűjtőterületen létesített árvizvisszatartó gátak hatásáról. Pl. a Kocher-Lein társulat a Lein vízgyűjtőterületén 14 vizvisszatartó gátat épített egyenként 8-15 m magassággal, összesen 15 millió m3 vízmennyiség vissztartására. A tározók hatására a 202 m3/s hozamú árvíz 125 m3/s-ra csökkent. Vagy a Jagst-fo- lyó völgyében 27 árviztározó épült (5. ábra) és a folyó árvízi csúcsát Rindel- bachnál 170 m3/s-ről 70, 0 m3/s-re sikerült csökkenteni. 2,12 Síkvidéki tározás Az árvizhozamok csökkentése érdekében a hegy- és dombvidéki tározók mellett szóba jöhetnek a síkvidéki tározási lehetőségek is. A síkvidéki tározásnak két formája ismert: a folyómederben történő un. medertározás és a hullámtéren kívüli un. körtöltéses tározás. 2.121 Medertározás A vízgazdálkodás, a viz optimális felhasználása, a vízhasználatok egyre nagyobb igénye sok esetben megkívánja, hogy a folyómedreket és a hullámtereket tározóként használjuk fel. A medertározó segítségével általában az árvizek tetőző értéke nem csökkenthető, sőt, pl. a mederben tárolt víznek az árvíz kialakulása előtt nem megfelelő időben való elengedése a duzzasztómű alatti szakaszon mederteltséget eredményezhet, ami viszont ezen a szakaszon a tetőző árvizek magasságát emelheti. Pl. a Duna Budapest-Regensburg közötti szakaszán megépült ill. tervezett duzzasztómüvek bőgőiben (6. ábra) tárolható mintegy egy milliárd m3 viz leeresztése a magyarországi szakaszon kedvezőtlen esetben mintegy 30-50 cm-rel emelheti az árhullámok tetőzésének magasságát. Olyan esetekben, amikor a tározótér maximális duzzasztási szintje jóval magasabb, mint az adott helyen az árvizszint, és az árvíz tetőzés időtartama csak néhány óra, a tározás megfelelő időben való megkezdésével a duzzasztómű alatti szakaszon kialakuló árvízi tetőzéseket bizonyos fokig befolyásolni lehet. A vízgazdálkodás kívánta medertározás eáetén a tározott vízmennyiségnek az árvíz kialakulását befolyásoló hatását a tervezés során részletesen vizsgálni kell. (Részletesen 1. Stelczer (1974).) Árvíz kialakulása szempontjából sok esetben kedvezőbb az árvizek egy részének a holtágakba történő vezetése. A holtágakban tározott viz — szemben az élőmederben tározottal — nem vesz részt az árvíz további kialakulásában. Ezzel szemben a legnagyobb hátrány, hogy’ a holtágakban csak nagyon kevés vizet lehet tározni. Magyarországon a Tisza, Szamos, Körösök és a Berettyó mentén mintegy’ 190 millió m3 vízmennyiséget lehetséges igy tárolni. 17
