Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
I. Árvízmentesítés
Folyam kilométer 6. ábra A Duna Passau-Bratislava közötti szakaszán megépült és tervezett duzzasztómüvek 2.122 Körtöltéses tározás A síkvidéki folyóknál az árvíz magassága csökkentésének egyik lehetősége, hogy az ártér előre meghatározott mezőgazdaságilag kevésbé értékes, rendszerint gáttal körbevett területére un. vésztározóba az árvizet kiengedik. A vésztározót árvíz idején akkor is fel lehet használni, ha a védvonal olyan szakaszán fenyeget töltésszakadás, amely gazdaságilag értékes területet véd (pl. lakott vagy iparilag, mezőgazdaságilag értékes terület). Jáva síkságain az árvédelmet általában gátakkal oldják meg, azonban kiterjedten alkalmazzák az árvizek tározását a mocsaras területeken. Ily módon védik Djakartát, Samarangot, Surabayát és Padongot az árvizek ellen. A Fülöp szigeteken a Panpanga és az Agno folyók mentén, az árvédelmi töltések mellett 3800 millió m3 Hl, 900 millió m3 árvizet lehet mocsaras területen tárolni és ezzel az árvizek magasságát lényegesen csökkenteni. Az árvizcsucsok csökkentése mellett előnyt jelent, hogy a folyók a hordalékukat is lerakják. A vésztározók kiépítése a következő gazdasági előnyökkel jár:- a vésztározó alatti védőmüveket alacsonyabb árvizek kivédésére kell csak kiépíteni;- a kijelölt vésztározó területén okozott kár — mivel ott általában rét, legelő vágj' erdőgazdálkodás folyik, vágj’ éppen terméketlen terület, mocsár van — összehasonlithatatlanul kisebb, mintha értékesebb területet, belsőségeket öntene el az árviz;- a vésztározó területére kiömlő viz által szállított finom hordalék, trágj'aként növeli a rét-, legelő terület termőképességét, illetőleg a terméketlen ingoványos területet termővé teszi. 18
