Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
I. Árvízmentesítés
tározótérfogat összefüggést mutatunk be. Az árvízi tározók tervezésénél és üzemelésénél az árvizek évszakonkénti előfordulása fontos tényező lehet. Ha az árvizek bármikor felléphetnek, minden időben kell árvizek tározására térfogatot szabadon hagyni. Ezzel szemben, ha az adatsorból következtetve szignifikáns árvízi időszak állapítható meg, az árvízi tározásra fenntartott teljes térfogatot csupán ebben az árvizes időszakban kell biztosítani. A tervezés érdekében, különböző hidrológiai számítási módszerekkel (pl. az un. Monte- Carló módszer alkalmazásával) meg kell állapítani, hogy a többcélú (elsősorban a vizierő hasznosítás érdekében létesült) tározók térfogatának hány %-a hasznosítható az árvizszint csökkentése érdekében. Pl. a Duna árvizeinek tározással való csökkentésének lehetőségét vizsgáló tanulmányban Puskás T. (1958) a tározótér maximum 25%-át vette figyelembe. W. G. Hoyt - W. B. Langbein (1955) szerint az USA-ban az összes (2,6 milliárd m^) tározási lehetőség 30%-a ármentesitést szolgál;- az árvizvisszatartás szempontjából rendelkezésre álló tározótér és a vízgyűjtőterület arányát, vagyis a fajlagos tározóteret. A fajlagos tározótér számítható a következő összefüggés alapján; v 2v F 1000 [mm] ahol 2 V - a vízrendszer területén levő tározók hasznos térfogata m -ben, 2 F - a vízgyűjtőterület kiterjedése m -ben. A Duna esetében a meglevő tározók esetén v = 2-3 mm, mig a tervezett tározók esetén is csak 10 mm. Ugyanakkor az amerikai folyóknál kiépült fajlagos tározótér pl. Miami (Ohió) 189 mm, és Clinch (Tennessee) 380 mm;- a tározók területi elhelyezkedésének a hatását, vagyis a tározással kézbentartott területhányadot, amelyet a f loo [%] összefüggés fejez ki, ahol 2l a tározókhoz tartozó vízgyűjtő területek ösz- szege. Ez a területhányad a Felső-Duna vízgyűjtőterületének jelenleg mintegy 3-4%-a, és a tervezett tározókkal együtt is csak kb. 6-8%-a lesz. Ugyanakkor pl. az amerikai Miami (Ohió) 45%-os, és a Clinch (Tennessee) folyóknál 100%- os a kiépültség;- a tározók üzemeltetési kérdéseit, ugyanis az árviznek a tározók vízgyűjtőterületéről eredő — s igy egyáltalán befolyásolható — részét sem lehetséges mindig a legcélszerűbb módon kormányozni. Kifejezetten árvizcsökkentés érdekében épült tározóknak az árvíz kialakulása előtt megfelelő időben üreseknek kell lenniük. Feladatukat csak igy tudják teljesíteni. Ellenkező esetben ép14
