Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

I. Árvízmentesítés

pen ronthatják az árvíz helyzetet, hiszen a tározott vízmennyiségükkel hozzá­járulnak az árvizhozam növeléséhez. Többcélú tározók esetén az árvíz részé­re méretezett résznek kell szabadnak lennie. Érdemes megemlíteni, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban a többcélú tározót úgy méretezik, hogy az lehetőleg az 1000 éves előfordulású árvizet is a gát károsodása nélkül leve­zesse, a vízellátás pedig a 100 évenként várható száraz időszak alatt is biz­tosítható legyen. A még fennmaradó teret pedig a vizerőhasznositás optimá­lis kihasználására fordítják (G. A, Schultz, 1972),- végül annak az alapvető kérdésnek az eldöntését, hogy a tározó okozta késleltetés előidézhet-e valamelyik alsóbb folyószakaszon olyan kedvezőtlen árhullámot, amelynek előfordulási lehetősége eleve kizárja az árvízi tározás megvalósítását. P.Moosbrugger (1971) az Alpokban az Inn völgyében levő ár­vízi tározók hatásait elemzi (4. ábra). Eredményeit az Inn perueni vizmércé­jére adja meg. A Gepatsch tározóba való hozzáfolyásként a 100 éves árvizet tekinti. Ezzel egyidejűleg elemzi az 1, 10 és 50 éves árvizeket magán az Inn folyón. Valamennyi tározó teljes feltöltése esetén az árvizcsucs csökkentő ha­tás érvényesül és a tetőző vízhozam jelentősen csökken. Kisvízfolyásokon, azaz kis kiterjedésű vizgyüjtőterületen, kedvező dom­borzati és hidrológiai (rövid ideig tartó heves árhullámok) adottságok esetén viszonylag kis tározótérfogattal is eredményesen lehet csökkenteni az árvizcsu- csokat. Ilyen esetekben a tározóterek és az árvédelmi szempontból kritikus 15 4. ábra Az Inn völgyében levő árvízi tározók (Moosbrugger nyomán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom