Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
I. Árvízmentesítés
pen ronthatják az árvíz helyzetet, hiszen a tározott vízmennyiségükkel hozzájárulnak az árvizhozam növeléséhez. Többcélú tározók esetén az árvíz részére méretezett résznek kell szabadnak lennie. Érdemes megemlíteni, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban a többcélú tározót úgy méretezik, hogy az lehetőleg az 1000 éves előfordulású árvizet is a gát károsodása nélkül levezesse, a vízellátás pedig a 100 évenként várható száraz időszak alatt is biztosítható legyen. A még fennmaradó teret pedig a vizerőhasznositás optimális kihasználására fordítják (G. A, Schultz, 1972),- végül annak az alapvető kérdésnek az eldöntését, hogy a tározó okozta késleltetés előidézhet-e valamelyik alsóbb folyószakaszon olyan kedvezőtlen árhullámot, amelynek előfordulási lehetősége eleve kizárja az árvízi tározás megvalósítását. P.Moosbrugger (1971) az Alpokban az Inn völgyében levő árvízi tározók hatásait elemzi (4. ábra). Eredményeit az Inn perueni vizmércéjére adja meg. A Gepatsch tározóba való hozzáfolyásként a 100 éves árvizet tekinti. Ezzel egyidejűleg elemzi az 1, 10 és 50 éves árvizeket magán az Inn folyón. Valamennyi tározó teljes feltöltése esetén az árvizcsucs csökkentő hatás érvényesül és a tetőző vízhozam jelentősen csökken. Kisvízfolyásokon, azaz kis kiterjedésű vizgyüjtőterületen, kedvező domborzati és hidrológiai (rövid ideig tartó heves árhullámok) adottságok esetén viszonylag kis tározótérfogattal is eredményesen lehet csökkenteni az árvizcsu- csokat. Ilyen esetekben a tározóterek és az árvédelmi szempontból kritikus 15 4. ábra Az Inn völgyében levő árvízi tározók (Moosbrugger nyomán)
