Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

I. Árvízmentesítés

Kifejezetten árvizvédelem érdekében épült tározóknál az árhullám visz- szatartásának hatását két szempontból kell vizsgálni, éspedig:- közvetlenül a tározó alatti, valamint- egy távolabbi, alsóbb folyószakaszra való hatása szempontjából.

Közvetlenül a tározó alatti szakaszon — általában kisebb vízfolyásokon — a tározó hatására az árhullám mindenképpen ellapul. Alsóbb folyószakaszokon, ahol a legmagasabb árvizszint a mellékvizfolyásokról összefutó árhullámok tetőzési időpontjának egymástól való viszonyától is függ, egy-egy mellékvölgyi tározó, a tetőzés magasságát alig befolyásolja. Viszont előfordulhat, hogy a tározóban visszatartott árvizmennyiség későbbi és kiegyenlített levonulása során éppen találkozik az alsó szakasz vagy valamelyik mellékvizfolyás később tetőző árhullámával és magasabb, esetlet katasztrófális árvizszintet okoz. Ezért ilyen esetekben nem az egyes tározók hatását kell vizsgálni, hanem az egész rendszert.

Az árvizvisszatartás kérdése egészen másként jelentkezik a nagy folyik esetén, mint a kisebb vízfolyásokon.

Nagy folyók esetén részletesen vizsgálni kell:- az árvizvisszatartás érdekében hasznos tározás nagyságát. A helyszíni feltárás után (Design of small dams. U. S. Bureau of Reclamation. 1960) a feladat a tározó térfogatának előzetes becslése. A 3. ábrán tipikus vízállás Tarázott vízmennyiség, acre-láb

(1 acre - láb - 1233,5 m3)

3. ábra

Árvizi tározó tervezésénél használt összefüggés a tározóit vízmennyiség és a vizszint között (Bogárdi I. nyom án)