Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

I. Árvízmentesítés

1.3 Árvízkárok nyilvántartása Az árvízkárok rendszeres statisztikai nyilvántartását már több érdekelt ország bevezette. Pl. az USA-ban 1903 óta van szervezett adatnyilvántartás (két egymástól független szerv, a Corps of Engineers of the U.S. Army és az U. S. Weather Bureau látja el). Lengyelországban 1953-tól az un. Árvízvédel­mi Bizottság hatáskörében tartják nyilván az árvízkárokat. Az árvízkár elhárítás gazdasági hatékonyságának vizsgálatához szük­séges alapadatok rendszeres nyilvántartásának főként a következőkre kell ki­terjednie: 1. A vizsgálathoz szükséges műszaki alapadatokra, 2. Az árterület jelenlegi gazdasági értékének megállapításához szüksé­ges adatokra (mezőgazdasági, ipari, közlekedési, települési, vízgaz­dálkodási és egyéni gazdasági érték). 3. Árterület múltbeli és távlati gazdasági értékének megállapításához szükséges adatokra. (Pl. Magyarországon az ártér 1890 évi, 1938 évi gazdasági értékére vonatkozó adatokat gyűjtötték össze, és a 2000-ben várható értéket becsülték). 4. Az egyes elöntésekből származó tényleges árvízkárok megállapításá­ra. (Közvetlen és közvetett árvízkárok.) 5. Árvízvédelem ráfordításaira (állandó és változó költségek, ez utób­biba tartoznak a tényleges védekezési költségek). 6. Árvízvédelem járulékos eredményeire. Az árvízkárok ismerete rendkívül fontos. Először szükséges tudni, hogy egy-egy országnak összességében mennyi kára keletkezik az árvizek miatt. Másodszor, az egyes árvízkárok adatai, különösen a szélsőségeseké hozzáse­gít, hogy értékelni lehessen a tervezett árvízvédelmi munkákat. Harmadszor a ténylegesen fellépő árvízkárok folyamatos adatsora néhány kiválasztott pon­ton hasznos tervezési segítséget nyújthat, más helyen tervezett és adatsorral nem rendelkező árvízvédelmi müvek tervezéséhez, mégpedig a vízállás - ár­vízkárok közötti összefüggések megállapításához. Negyedszer az árvízkárok ismerete alapján lehetőség van az ártér optimális megtervezésére, a földhasz­nálat szabályozási alapelvek kijelölésére és az árvízi biztosítás kialakítására. Az árvízkárok gyűjtésének országos programját úgy kell megszervezni, hogy mindezeket a szempontokat figyelembe vegyék. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom