Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

I. Árvízmentesítés

2. Árvízmentesítés hidrológiai vonatkozásai

Magyarországon az árvizmentesités fontosságát és helyzetét meghatározza, hogy az ország 93 030 km2 3 területéből 25 560 km3 árvédelmi gátakkal védett árterület. A védelmi vonalak hossza (1969 évi adatok szerint) 4.145 km, amelyből 3907 km földgát, 36 km árvédelmi fal és 202 km magaspart. A földgátakba beépített föld mintegy 230 millió m3. Az ország geográfiai adottságai következtében az árvizmentesités elsődleges módszere: az árvizek szétterülése elleni védelem árvédelmi gátakkal (árvízvédelem) volt. Az elmúlt időszakban csak kisebb mértékben került sor — elsősorban csak az ország területén eredő kisebb vízfolyásokon — a vízgyűjtőterületen lefolyásra kerülő vizek visz- szatartása (tározás) ill. az át- és elvezetés (árapasztók) módszereinek hatékony alkalmazására. Az elmúlt száz év árvizeit mind magasságuk, mind tartósságuk fokozódó növekedése jellemezte (2. ábra). Az árvédelmi gátak állan2. ábra

Az elmúlt 100 év legnagyobb dunai és tiszai árhullámainak jellemzői (VITUKI összeállítása alapján)

dó növelése (magassági és szélességi) mellett vagy méginkább helyett egyre inkább a figyelmet a vízgyűjtőterületen való visszatartás ill. az át- és elvezetés lehetőségek feltárására és az árvizek magasságának és tartósságának ezen módszerekkel való csökkentésére kell irányítani.

11