Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
III. A vízmozgás szabad felszínű mederben
mozgások közül a vízugrást, a rohanásból áramlásba való átmenetet a IV. fejezetben tárgyaljuk részletesen.) A természetben olyan gyakori árhullámok leírására a nem permanens, fokozatosan változó vizmozgást ismertetjük. A nem permanens, hirtelen változó vízmozgás nyílt medrekben a lökéshullám, amellyel szintén részletesebben foglalkozunk. 2. A vízmozgás jellemzése az energiaegyenlettel 2.1. Az energia eloszlása a szelvényen belül A közismert (1/41) energiaegyenletet a szabad felszínű, permanens vízmozgás egy keresztmetszetére alkalmazva, az energiamagasságra nézve a v2 O2 H = h+~ = h + ^=t 2 g 2gF2 összefüggéshez jutunk. Az összefüggés párhuzamos áramvonalú és egyenletes sebességeloszlású vízfolyásra érvényes, az ettől való eltérést javító tényezőkkel szokás figye- embe venni, vagyis akkor H = ßh + a -r—. H 2 g Mivel a sebességeloszlás a keresztmetszeten belül ritkán egyenletes, a valóságos — az egész keresztszelvényre érvényes és a v■, sebességekből számolt — sebességmagasság (azaz mozgási energia) nagyobb, mint a vK középsebességgel számolt. A valódi sebességmagasságot egy korrekciós tényező segítségével számíthatjuk, amelyet régebben Coriolis-állandónak, újabban a kinetikai energia diszperziós tényezőjének nevezünk (az angolszász irodalom energiakoefficiensnek is nevezi). A kinetikus energia «_Fk F 2 g E=i?siaAr. ayi&F = j yß dF 0 mivel áG = yv-x áF egyenlőséggel fejezhető ki, amelyből F ..3 J 77 F 0 a =----; f v? d F vlF 1+ f (AvfdF. o (3/3) Ha a mozgásmennyiséget akarjuk a középsebesség segítségével számítani, teljesen hasonló nehézséggel állunk szemben. Erre a célra egy a' korrekciós tényezőt lehet bevezetni. «'7Fvl g F 2 yv\ = f dF, 8 f V2 dF vlF = n f v2 dF, Ql'K J (3/4) ahol a' a mozgásmennyiség diszperziós tényezője (a „momentum coefficient”). 72
