Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
III. A vízmozgás szabad felszínű mederben
A görbevonalú mozgásnál az áramvonalak nem párhuzamosak és így nem hidrosztatikus nyomáseloszlás érvényesül (III-la ábra). A görbevonalú mozgásnál ugyanis mindig fellépnek gyorsulások és centrifugális erők. így konvex áramvonalaknál a hidrosztatikusnál kisebb (b), konkáv áramvonalaknál a hidrosztatikusnál nagyobb nyomások lépnek fel (c) (1. a II. 2. szakaszban). Ezek hatását ismét egy szorzótényezővel, a hidrodinamikus nyomások diszperziós tényezőjével (angolszász irodalomban „pressure coefficient”) vesszük figyelembe. A tényező ß = vá F = 1 + yQK rd F, (3/5) ahol hm a vízmélység, Apz y a hidrosztatikustól való nyomáseltérés, amely konkáv görbületnél pozitív, konvexnél negatív és párhuzamosnál zérus. A hirtelen változó vízmozgásnál általában az áramvonalak görbülete nem hanyagolható el. Ha a csatornának jelentős az esése, akkor a vízmélységet a helyzeti energia számításakor a hajlásszög co- sinusával szorozni kell. E szerint — = ßhcostp = ßycos2<p. y Hasonló elvi magyarázattal igazolható, hogy a támaszerők számításakor is figyelembe kell venni a hidrosztatikustól eltérő nyomáseloszlás hatását. Az erre szolgáló ß' korrekciós tényező képlettel számítható, ahol hs a nedvesített szelvény súlypontjának távolsága a vízfelszín alatt. A ß' tényező a támaszerők számításakor alkalmazott hidrodinamikus nyomás diszperziós tényezője. lll-la ábra. Nyomáseloszlás görbevonalú vízmozgásban 73
