Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)

V. A mederszelvény változásai

vízmélységet állítottak elő. Kiderült, hogy hirtelen átmenetű szűkület energiavesztesége a bővületénél átlag 50%-kal nagyobb.

A szelvénybővület átmeneti idomának kedvezőbb kialakítása nem az energiaátalakulás hatásfokának javítására, hanem a helyi turbulencia fellépésének megakadályozására van hatással.

A kísérletek bebizonyították, hogy az átmeneti szakasz első része a döntő, amelyben a sebességváltozás végbemegy. (Ez az elv már régóta érvényesül a csővezetékbe építhető rövid venturimérőknél, és a nyílt felszínű csatornákban is célszerű érvényesíteni.)

A vízlépcsők építésének időszakára a medret többnyire excentrikusán, egyik oldalán munkatérrel zárják el. Ebben az esetben érdekes lehet, hogy a szűkületen áthaladó áramlás milyen szögben halad tova, mekkora holttér keletkezik. Izbas és Lebegyev számolnak be erről, a határréteg-elméletből kiindulva.

A leválási tartomány határát az x tengely mentén

egyenlet írja le, ahol B1 a szűkített, B2 a szűkítetlen mederszelvény, L1_2 pedig az a táv, amelyen az áramlás eléri a partot. (Utóbbi meghatározására szintén adnak módszert.) A függvényt az V-15. ábra mutatja be, az táv pedig meghatározható

b)

248