Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
IV. A vízugrás
a vízugrás hosszának megítéléséből származik. A görbék kisebb eltolódással hasonló menetüek a szóban forgó kísérletből származóval. A kísérleti adatok alapján a pontok közé húzott, használatra ajánlott görbét megjelöltük. A vízugrás energiaveszteségéi a kísérletek szerint a Froude-szám függvényében a belépő energiához viszonyítva a 1V-9. ábrán tüntettük fel. Vastag érkező sugárnál Fr = 2,0-nél az energiaveszteség 7%, amíg egy szélső esetben az energiaveszteség 85 %- ot is elérhet. Eszerint a veszteség igen tág határok között változhat, vagyis van kedvező és rossz vízugrás. Az ábrán feltüntetett másik görbén az energiaveszteséget a belépő szelvény mélységéhez viszonyítottuk. Négyszögszelvényben a használatos képlet a vízugrás veszteségének számi.ására Froude szám, Fr= AE — (m2 - nyf 4m2m1 Ygm1 (4/5) IV-12. ábra. A vízugrás hossza ferde utófenéken az alvízi mélységhez viszonyítva 2.2. Vízugrás lejtős fenéken négyszögszelvényben A lejtős és tört fenéken végbemenő vízugrás újabb tisztázandó kérdéseket vetett fel. Az alvíz és az érkező vízsugár mélységének viszonyszáma 1,0-nél nagyobb, és a fenékesés tangensének függvényében nő (IV-10. és IV-11. ábra). A Froude-szám függvényében a vízugrás viszonyított hosszára a IV-12. és IV- 13. ábrán bemutatott adatokat kapták. A vízugrást lejtős fenéken tizenhárom megépült műtárgyon is vizsgálták. 1V-13. ábra. A vízugrás hossza ferde utófenéken a vízugrást követő mélységhez viszonyítva A kísérletek szerint a ferde utófenékre is érvényessé tehető az impulzustétel alapján levezetett képlet, ha a képletbe bevezetjük azt a szorzótényezőt, amelyet a IV-14. ábra mutat be. 2.3. A vízugrás trapézszelvényben A négyszögszelvénytől eltérő mederben, továbbá különleges műtárgyaknál a vízugrás számítására általános törvényszerűséget adni nagyon nehéz, többnyire csak modellkísérletek révén lehet róla adatokat beszerezni. Szerencsére ilyen eset 207
