Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)

IV. A vízugrás

a gyakorlatban ritkán fordul elő, és akkor is főleg csillapító medencékben, amelyekre a későbbiekben térünk ki.

Trapézszelvényben közelítő összefüggés adható az összetartozó mélységek

számítására (IV-I5. ábra). Az összefüggésben a vízugrás előtti szelvény

m, ,, , , b .

viszonyított-,- mélységé es viszonyai z1

szám függvényében adjuk meg az n'2

értéket, vagyis figyelembe vesszük a vízugrás energiaveszteségét, amely azután

AH = AE = El — m2 —

vt

2 g

(4/8)

képlettel számítható.

A trapézszelvényben kialakuló vízugrás számítására még két ábrát közlünk, ezek a szimmetrikus trapézszelvények esetén is alkalmazhatók.

A IV-16. ábra a következő összefüggésen alapul:

1V-14. ábra. Tényező az utófenék ferdeségét figyelembe vevő képlet használatához

n+

+ 2 ^ (3A+ 2) (t1 + 1)

K

+ (A —6/tXa-I)

/2-6/-XA+I)2 = 0,

IV-15. ábra. A vízugrás előtti és utáni viszonyított mélységek trapézszelvényben

208