Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
III. A vízmozgás szabad felszínű mederben
Ha a II. csatorna felől érkezik egy h2 nagyságú hullám, akkor az eredő hullám magassága h - ^ xc2 képlettel számítható. Hasonlóképpen a III. csatorna felől érkező hullám esetén (3/74) h 2h3F3 occ3 (3/75) Ezeket az elgondolásokat az Egyesült Államokban végzett összehasonlító vizsgálatok igazolták. Ha a hullám fenéklépcsőhöz (III-65. ábra) vagy hirtelen megváltozott esésű szakaszhoz ér, amely koncentrált fenéklépcsőnek tekinthető (F=JL), ismét megváltoztatja magasságát és úgy halad tovább, illetve visszaverődik. Ha a hullám magassága relatíve kicsi a vizmélységhez viszonyítva, akkor h v\ — v2 = —g, és , , , h' ^1 + ^2 = -7g, C ahol vx és v[ a lépcsőhöz érés előtti sebesség, mig v2 és v'2 a lépcsőhöz érést követő sebesség. A vesszővel jelölt tagok a lépcső alatti szakaszra vonatkoznak. Kedvezőtlen esetben számítani kell arra is, hogy két lökéshullám találkozik, ekkor a hullámok visszaverődnek (111-66. ábra). Ismét feltételezve, hogy a vízmélység a hullám magasságához képest nagy (az ennek megfelelő elhanyagolásokkal), a vízfolyással azonos irányban haladó hullámra Vl + v2 = - g, 1H-65. ábra. Lökéshullám fenéklépcsőnél 111-66. ábra. Lökéshullámok találkozása 184
