Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)

III. A vízmozgás szabad felszínű mederben

illetve a vízfolyással ellentétesen haladó hullámra

tí

r x -v — — g.

összefüggés áll fenn.

7.5. Kísérleti eredmények

A lökéshullámok nagyságára és terjedésére vonatkozó, előzőekben ismertetett elméleti képletek mind többé-kevésbé közelítések. Használhatóságuk egyedül kísérleti eredményekkel igazolható. A tervezett vízerőművek előidézte vízszíntváltozások meghatározásához (mivel a csúcsüzemben működő vízerőtelep állandóan kelt lökéshullámot), valamint az automatikus vízszínszabályozók tervezéséhez több helyen végeztünk helyszíni vizsgálatokat:

a) a tiszalöki és a kesznyéteni vízerőmű környezetében vizsgáltuk a csúcsüzem keltette vízszintváltozásokat;

b) a Keleti főcsatorna torkolati szakaszán és első bögéjében vizsgáltuk a viszonylag gyorsan mozgatható beeresztő zsilip okozta hirtelen vízszínváltozásokat;

c) Tiszalökön, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kísérleti telepén, egy kisméretű csatornában vizsgáltuk a lökéshullámok keletkezését és az automatikus vízszínszabályozókra gyakorolt hatását;

d) a tiszaörvényi szivattyútelepről kiinduló hullámokra vonatkozóan korábbi és más célú vizsgálataink során szerzett tapasztalatokat gyümölcsöztettünk.

E vizsgálatok végeredményeit elsősorban a lökéshullámok nagyságára és terjedési sebességére vonatkozó képletek igazolására — példaként — mutatjuk be, eltekintve az eredmények részletes taglalásától. A bemutatott ábrák célja továbbá, hogy nagyságrendileg tájékoztassanak a különböző feltételek között keletkező hullámok nagyságáról.

111-67. ábra. Felvízi pozitív lökéshullám az észlelési adatokkal (Tiszalök)

185