Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)

III. A vízmozgás szabad felszínű mederben

képlettel határozható meg, ahol v0 a kezdeti középsebesség és v a zsilipmozgatás végén jelentkező középsebesség.

Hasonló levezetéssel kapható bármelyik nyitási vagy zárási negatív hullámra az egyszerűbb képlet használatánál elkövetett relatív hiba:

£„ = 1 — Yv — \r7 + 1 • (3/62)

Ebből már a szelvény középsebessége meghatározható.

Elmondottakból következik, hogy az egyszerűbb képlet használatakor pozitív hullám esetében mindig kisebb, negatív hullám esetében nagyobb értéket kapunk és a hiba pozitív hullámok esetében negatív, negatív hullámok esetében pozitív értelmű

Ah = h' — h, ahol h' a hibás érték.

Vizsgáljuk meg mekkora hibát követünk el abból kifolyólag, hogy teljesen nyitott (vagy teljesen zárt) állapot feltételezéséből indulunk ki.

Bevezetve a — = ß viszonyszámot, amely a következők szerint alakul:

vo

zárásnál pozitív és negatív hullám esetén t’0>n /?<1,

nyitásnál pozitív és negatív hullám esetén v0 < v /?>1, a sebességváltozás

zárásnál (v0 — v) = v0 — ßv0 = n0(l — ß), nyitásnál (v - v0) = (ßv0-v0) = v0(ß-\).

Pozitív zárási hullám esetét mintaként vizsgálva a ß viszonyszám segítségével:

t-S(i -ßf

2 g

= (l-«2

+

líJb ßY

4g2

+ mko (1

g

ßf

K fi

í r4 / L"

vl 1

(2 g 1

A 2 ' ,7/ko

4 r

g\ \-ßf)

A képlet nehezen tekinthető át, ezért vizsgáljuk az egyszerűbb szerkezetűt.

Az egyszerűbb képlet:

h = v0( l-jß)]/-”k0, (3/63)

eszerint a A-ban elkövetett hiba arányos lesz (1 — ß) értékével, azaz zárási hullámok h értéke kisebb, a nyitási hullámoké pedig

képlet értelmében szintén kisebb lesz.

Célszerű tehát, ha zárási hullámok számításakor, ha /?>0,10, illetve nyitási hullámok számításakor ß< 10 esetében, ha az előbbi képletekbe v0, illetve v helyébe v = v0 — v, illetve v — r0 értéket helyettesítünk.

176