Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
III. A vízmozgás szabad felszínű mederben
értéktől függnek. Az £ Ah h relatív hiba meghatározása lehetőséget ad arra is, hogy az egyszerűbb képlet szolgáltatta adatokból a pontosabb képletnek megfelelő adatokat is meghatározzuk. Mint az előzőekben felírtuk és azaz £ h-h' h azaz Eh = h — h' h' = h —eh = /;(1 — e), r]h', 1 = i Í — £ ’ Ezek szerint pozitív hullámoknál, ahol e pozitív, a lökéshullámot az egyszerűbb képlet szolgáltatta W eredménynél (egynél kisebb számmal osztva) nagyobbra kapjuk. Negatív hullámoknál, ahol e negatív, a h lökéshullám az egyszerűbb képlettel számított W értéknél kisebb lesz. A lökéshullám kezdeti értékét tehát mindenkor számíthatjuk a h'=—c képg lettel, csupán az így kapott eredményt kell kedvezőtlen esetben az q javító tényezővel szoroznunk. A hullámsebesség (vagy másként kritikus sebesség) számítására szolgáló képletek (1. 111-2.3. és -2.4. fejezet) a következők: négyszögszelvényben háromszögszelvényben parabolaszelvényben trapézszelvényben Az utóbbi bonyolult képlet a III-2. táblázatban szereplő Kv tényező segítségével c = KvYm alakra hozható, ahol Kv ~ és z függvénye (z a rézsű hajlásszögének cotangense, pl. 1,5, 2 stb., és b a mederfenék szélessége). Megjegyezzük, hogy a vízmélység (amely éppen a hullámsebességhez tartozó kritikus mélység) /7kr-sal van jelölve. A v sebességváltozás • pozitív és negatív zárási hullám esetében v0 — v = Av, pozitív és negatív nyitási hullám esetében v — v0 = Av, c = jgm, gm 5 Z c = V T g>”-í b + zm b + 2zm gm. 175