Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
IX. Vízépítési betonmunkák
2. ELÖREGYÁRTÁSI LEHETŐSÉGEK A VÍZÉPÍTÉSBEN J)r. Perényi Károly 2.1. A VÍZÉPÍTÉSI ELÖIIE GYÁRTÁS FELADATAI, HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE Előregyártáson általában a vasbeton vagy betonelemek beépítés előtti előre elkészítését értjük. A vízépítésben ezen kívül előregyárthatunk felvonulási épületelemeket, vasszerelést, vas- és faszerkezeteket stb. Az utóbbiakkal nem foglalkozunk, mivel a munkafolyamatok hasonlóak az építőipar egyéb területén kialakultakhoz. A vasbeton elemek előregyártása, jelentősége világviszonylatban is rendkívüli, így a vízi építkezések valamennyi területén is. A jobb, de drágább építőanyagok fel- használása, valamint a szakmunkáshiány megkövetelik a takarékoskodást. Az elő- regyártás tehát a műszaki fejlesztés egyik legfontosabb lehetősége. A vízépítési előregyártás elsősorban az egyéb építési területeken alkalmazott, olyan közismert elemek előállításával indult, mint a betoncsövek, kerékvetők és fixpontkövek. Ez teremtette meg az alapot arra, hogy szakmunkásgárdát lehessen kinevelni, kisebb előregyártó üzemeket lehessen felszerelni és a vasbeton elemek folyamatos előregyártását is be lehessen indítani. A következő lépés volt az egyes vízügyi igazgatóságok saját szükségletre való gyártásának beindítása és csak ezt követte olyan előregyártó üzemek létesítése, amelyek már nagyobb területet látnak el és bizonyos műtárgyelemekből országos szükségletet elégítenek ki. Az egyes vízügyi igazgatóságok élenjáró kezdeményezése rendszerint kiváló szakemberek nevéhez 'fűződnek' (Gavallér Endre, Balló Iván, Máthis Gyula). Szervezetten vitték előre az előregyártást a Vízügyi Tervezőiroda típustervei, amelyek első megoldásai az öntözőtelepi kisműtárgyakat foglalták rendszerbe és egységesítették. Jelentős határkövet jelentett a VÍZITERV 40—60—80 cm-es átmérőjű műtárgyakhoz készített idomsorozata. Ezek MOT II. 10—41/5, MO T III. 10—42/59 és MOT I. 10—30/59 szám alatt országos típustervként jelentek meg. Tapasztalat, hogy egy- egy új elem vagy műtárgytípus (pl. a héj csatornaelem) megjelenése az előregyártást jelentősen fellendítheti. Hazai előregyártásunk a vízügyi szolgálaton belül főként a vasbeton szerkezetek előregyártása vonatkozásában tulajdonképpen még három évtizedes múltra sem tekint vissza. A felszabadulás után induló újjáépítés, majd a népgazdasági tervek megvalósítása tette szükségessé annak erőteljes fejlesztését. A vízépítési előregyártás az ötvenes évek elején, elsősorban a nagy „öntözési felfutás” idején indult erőteljes fejlődésnek. Az öntözési kisműtárgyak tipizálási lehetősége, az egyes elemek előállítási és szállítási könnyedsége, a kisebb helyszíni és mozgó előregyártó üzemek szaporodása magával hozta azt, hogy az öntözési kisműtárgyakon kívül a vízépítés más területére is meginduljon a gyártás és kiderült, hogy a vízépítés anyagi, szerkezeti, formai gazdagsága az előregyártás egyik legszélesebb területe. Általában nem váltak be az egy adott feladatra készített típustervek. A helyi adottságokhoz áttervezés külön munkát jelent. A több változat előre tervezése a tervek sorát szinte áttekinthetetlenné teszi és így felhasználásukat is. 216
