Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
IX. Vízépítési betonmunkák
A legjobban terjednek olyan elemek, amelyek egyszerűek és az építőkocka elvén a helyi felhasználók elgondolása szerint sok célra felhasználhatók. Ilyenek elsősorban a burkoló-, akna- és vizvezető elemek. További lépés az ismételt felhasználásra készült műtárgytípus, amelyet néhány helyi adat figyelembevételével ki lehet egészíteni és közvetlenül alkalmazni. Ezért előnyben lehetnek azok a műtárgyak, amelyek minél több helyzetben és feladathoz építhetők. Előnyös, ha a műtárgy egyes részletei országos, más építési területen is használt elemeket tartalmaznak (pl. betoncsövek). Az előregyártott elemek gyakran megdrágítják az építést és ezért visszahúzó erőként hatott az a törekvés, hogy a kiviteli költségek csökkentésére helyszíni betonozást alkalmazzanak. Ma már azonban gyakorlatilag fel sem merül az előregyártott elemekből készült műtárgyak, elsősorban kisműtárgyak gazdasági összehasonlítási igénye a helyszíni betonozású monolit szerkezetekkel a közismert munkaerőhiány miatt. Csupán az egyes előregyártási eljárások vagy szerkezeti elemek alkalmazásának gazdaságosságáról lehetnek viták. Az eló'regyártás lényege a vízépítésben is az, hogy a kisműtárgyakat, burkolatokat, esetleg nagyobb műtárgyakat is olyan kisebb elemekre bontjuk, amelyek egyszerűen előregyárthalók jól szállíthatók és kevés helyszíni kézi vagy gépi munkával könnyen összeépíthetők vagy beépíthetők. Az előregyártás és az építés így függetleníthető az évszakoktól, az időjárástól és részben az idény jellegű munkaerőcsúcsoktól. Az előregyártás további előnyeként még az anyag- és szállítási megtakarításokat is említhetjük, hiszen — bár általában jobb minőségű anyagból — lényegesen anyag- takarékosabb és kisebb súlyú szerkezeti elemekkel dolgozhatunk. A kisebb súly a szállítási költségek csökkenésében jelentkezik. Az előregyártás valamennyi építési területre érvényes előnyeit (faanyag-megtakarítás, az ipari jellegű, nagyüzemi kivitelezés lehetősége, a gépesítés széles körű alkalmazása, munkaidő-megtakarítás stb.) itt nem szükséges részletezni, ezek általánosan ismertek. A vízépítési előregyártás, elsősorban a felhasznált anyag megváltozása miatt a korábbi megoldásokhoz képest új lehetőségeket adott, amellyel tervezőink és építőink éltek is. A vízépítési előregyártott elemek zöme vasbetonból vagy betonból készül. Más építőipari területtel ellentétben a betonszerkezet — a vasbetonnal szemben — jelentős szerepet kaphat. A vízépítési kisműtárgyak többségét előregyártóit elemekből építjük. Különbséget kell tennünk az előregyártott elem és az előregyártott elemekből épülő műtárgy fogalma között. A műtárgy minden esetben több, rendszerint különböző előregyártott elemből épül, határozott feladatot lát el a víz mozgásával kapcsolatosan. A mozgás alatt mind a természetes (kimosás, hullámverés, örvénylés), mind a céltudatos, tervezett (vízvezetés, vízkormányzás, szabályozás stb.) víz-helyváltoztatás értendő. Ebben a fogalmazásban műtárgy a burkolat is, hiszen több egyforma elemből épül, összeerősítése, lezárása megfelelő fogakkal, bekötése stb. építési munkát kíván, határozott feladatot lát el, akár szivárgásgátlásról, akár a víz romboló munkájának megakadályozásáról vagy csökkentéséről van szó. Az előregyártás ismertetésénél csupán az alapvető, jellemző elemek bemutatására szorítkozunk, amelyek nagy tömegben, a vízépítés szinte minden területén előfordulnak, míg a belőlük épülő műtárgyakat a 3. pontban ismertetjük. 217
