Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VI. Vízépítési földmunkák
feltételek mellett rendelkezik. Ez tehát az a pont, ahol a nyomócsőben a zagyszállítás miatti nyomásveszteség éppen akkora, mint a rendelkezésre álló nyomómagasság, ahol tehát a szivattyú teljesítőképessége teljesen ki van használva, az üzem a leggazdaságosabb. Ezt a pontot a zagyszivatiyú munkapontjának nevezzük, mert erre a zagyszivattyú automatikusan beáll és attól mindaddig nem tér el, ameddig fordulatszámát nem változtatjuk, vagy nem változik a zagytöménység. Mivel a zagyszivattyú Q-H-görbéje minden fordulatszámnál más és mas, a terhelési görbe (VI.4-8. ábra) több ()-//-görbét is metszhet. Ha tehát az adott anyagra többféle zagy töménységre felrakott terhelési görbéket több Q—II-görbével’ metszésbe hozunk, az így kapott munkapontokra vizsgálhatjuk, melyik fordulatszám mellett leggazdaságosabb a munka és a szivattyút az annak megfelelő fordulatszámmal járathatjuk, igyekezvén állandóan azt a zagytöménységet fenntartani, amelyre a számítást végeztük. A terhelési görbékből a munka kivitelét meghatározó minden olyan adat egyszerű módon megállapítható, amelynek alapjan a hidromechanizaciós munka megtervezhető. A terhelési görbék természetesen bármilyen anyagminőségre és szállítási távolságra, valamint'tetszőleges zagytöménységre is megszerkeszthetők. 4.15. A zagy beépítése A zagy beépítése a munkának az a része, amikor a szállított zagytömeget a terv szerinti helyen ürítjük, belőle a szilárd anyagot kiülepítjük és a letisztult vizet elvezetjük. 92 V 1.4-8. ábra. Terhelési görbék Master-kotró esetében
